Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

524 Kötelmi jog. térítési követelésekre általában alkalmazandó rendelkezése alapján mentesíti. Ugyanis (... mint a fejben I. a....) Már pedig a felperesnek _ aki a baleset alkalmával az alperesnek, mint a veszélyes üzemű járómtí üzembentartójának a megbízottaként vezette a motorkerékpárt — a kifejtendő szerint K. Lajos gondatlan magatartása ellenére is módjában volt az ószszeütközést elkerülni. Helyes azonban a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes maga i* hibás volt az őt ért baleset előidézésében. Ugyanis a 250.000 l'.iiJS). B. M. számú rendelet 4. §-ának harmadik bekezdése szerint bármely közlekedési eszköz vezetőjének minden körülmények között éber gondosságot, kötelességtudást és fegyelmezettséget kell tanúsítania; ugyanennek a rendeletnek 5. §-a szerint a járóművet mindenkor a legnagyobb figyelemmel és körültekintéssel kell vezetni és csak olyan sebességgel szabad haladni, mely gondos vezetés mellett, a személy- és vagyonbiztonságot, továbbá a közlekedés rendjét nem veszélyezteti és amely lehetővé teszi, hogy a vezető mindenkor ura legyen a járóinünek és azt kellő időben megállíthassa. Ezekre a szempontokra az utóbb említett rendeletszakasz második bekezdésének g) és q) pontja szerint különösen figyelemmel kell lenni éles útkanyarulatoknál és erősen lejtős útakon lefelé haladás esetén, valamint általában ott, ahol a vezető a szabad kilátásban akadályozva van. Ez az eset pedig a baleset idejében fennállott, mert az irányadó tényállás szerint éjszaka volt és a felperes által vezetett motorkerékpár lámpája esak gyengén világított. Ilyen körülmények között, ha való, hogy azon a lejtőn, amelyen a felperes a motorkerékpárral az összeütközés előtt áthaladt, a motorkerékpár gáz nélkül is, saját súlyánál fogva 40 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatott. — amint erre a felperes hivatkozott. — akkor a felperes a sebesség mérséklésére vonatkozó kötelességének pusztán azzal, hogy nem adott gázt, még nem tett eleget, hanem fékezéssel is a helyzetnek és a szükségnek megfelelően csökkentenie kellett volna a motorkerékpár sebességét. Ennek elmulasztásával a felperes a 250.000/1929. B. M. számú rendelet idézett rendelkezéseit megsértette és ez a gondatlan magatartása nyilvánvalóan okozati összefüggésben áll a bekövetkezett balesettel, mert, ha a motorkerékpár sebességét a szükséges mértékben csökkentette volna, akkor annak megállításával vagy még erősebben balra kormányzásával és a szembejövő lófogatú járóművet hajtó K. Lajosnak kitérésre felhívásával minden valószínűség szerint elkerülhette volna az összeütközést, dé még ha ezt nem is tudta volna elkerülni, az összeütközés ereje nyilván jóval kisebb és ennek következtében az abból származó sérülés is könnyebb természetű lett volna. A felperes hibáját nem menti az a körülmény, hogy K. Lajos szabálytalan oldalon haladt vele szemben a lófogatú szekerével és hogy ezt a járóművet azért sem észlelhette idejében, mert az a szabályok ellenére nem volt kivilágítva. Az általános tapasztalat szerint ugyanis lépten-nyomon előfordul, hogy a közlekedés kötelező szabályait egy vagy más vonatkozásban megszegik, ennek a lehetőségével tehát a járómüvek vezetőinek és