Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

514 Kötelmi jog. tartása nem okozta, hanem az csupán véletlen folytán állott elő, akkor a II. és III. rendű alperesek kártérítési felelősségének a megállapítására nin­csen alap. Az I. rendű alperes kártérítési felelősségét azonban — minthogy a felperes az ő érdekében, az ő vendéglői üzlete részére végzett munka közben szenvedett balesetet — ebben az esetben is meg lehet állapítani annyiban, amennyiben ezt az összes körülményeknek, különösen pedig a felek vagyoni és jövedelmi viszonyainak a figyelembe vételével a méltá­nyosság indokolja. A.z előadottak szerint annak a kérdésnek az elbírálása, hogy az alpe­reseket vagy azok valamelyikét terheli-e kártérítési kötelezettség a fel­peres balesetéből folyóan, több olyan körülménytől függ. amelynek tekin­tetében a fellebbezési bíróság tényállást nem állapított meg és ezeknek Legalább is egy része tekintetében a m. kir. Kúriának sincsen módjában a tényállást az iratok alapján megnyugtatóan megállapítani. Ennek követ­keztében a pert a szükséges tényállás hiányában ezúttal nem lehetett ér­demben elbírálni, hanem a Pp. 543. §-ának 2. bekezdése szerint a fellebbe­zési bíróság ítéltét fel kellett oldani és a fellebbezési bíróságot a tény­állásnak a jelzett körülmények tekintetében leendő megállapítása végett további szabályszerű eljárásra és új határozat hozatalára kellett utasítani. Minthogy ekként a felperes követelésének a jogalapját sem lehetett még elbírálni, a követelés mennyiségére vonatkozó döntést támadó felül­vizsgálati panaszok tüzetes méltatást nem igényelnek. Mindazonáltal a fel­peres felülvizsgálati kérelmében foglaltakra tekintettel kiemeli a m. kir. Kúria, hogy abban az esetben, ha a II. és III. rendű alperesnek vagy ezek egyikének vétkes magatartása címén a vétkes alpereseknek és rajtok kívül esetleg még az I. rendű alperesnek a kártérítési felelőssége is megállapít­tatnék, a felperest a munka- és keresőképességének a baleset okozta sérü­léséből folyóan bekövetkezett csökkenése miatt elvileg nem csak attól az időponttól kezdve illeti meg a kártérítés, amelytől kezdve ő kereset nélkül maradt, illetőleg amelytől kezdve a keresete a baleset előtt élvezett kere­setének összegénél kisebb összegre csökkent, hanem az ezt megelőző időre is, mert (... mint a fejben IIT. a ). Ha azonban az I. rendű alperes kár­térítési kötelezettsége csupán a vétlen kártérítési felelősség szabályainak az alkalmazásával, a méltányosság alapján állapíttatnék meg, akkor a kártérítésnek nem kell szükségszerűen olyan mértékűnek lennie, hogy abban a félperes teljes kára. fedezetet találjon, hanem ebben az esetben a kártérítés mértékét is az összes körülmények figyelembe vételével, a mél­tányosság alapján állapítja meg a bíróság. (1039. jún. 1. — P. I, 1786/1939.) 808. Mt. 1741. §. — Vállalkozási szerződés esetén megren­delő felelőssége az óvintézkedések megtételéért — I. Vállalkozási szerződós esetében, hacsak a megrendelő ezt magára nem vállalta, a vállalkozót terheli azoknak az óvintézkedéseknek megtétele, amelyek a harmadik személyek balesetének elhárítása végett szükségesek és az ilyen óvintézkedések elmulasztásából eredő

Next

/
Oldalképek
Tartalom