Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

501 Kötelmi jog. vattyúzásához, kétségtelen, hogy a felperes földjének elárasztását nem az alperes mulasztása vagy gondatlansága okozta, hanem a 30 évi mérések szerint mutatkozó napi átlag 26-szorosának megfelelő mennyiségű csapadéknak a lehullása. Minthogy pedig az alperes (Ármentesítö Társulat) csak oly müvek létesítésére kötelezhető, amely az emberileg számításba vehető belvízmennyiség levezetésére alkalmas és oly vízmű létesítése még az érdekeltségnek is káros lenne, amely a számításba vehető napi átlag esőmennyiség 26 szorosának levezetésére alkalmas lenne, kétségtelen, hogy a felperes földjének vízzel való elárasztását egy emberileg számba nem vehető esőzés, tehát erőhatalom okozta, amelyért az alperes felelősséggel nem tartozik. (1938. okt. 26. — P. V. 3347/1938.) 801. Mt. 1738. §. — Telek tulajdonosának felelőssége építmény összeomlásából származó kárért. — A telek tulajdonosa felel a telken levő építmény összeomlásából vagy egyes részeinek lehullásból másra háramló kárért, ha az összeomlást vagy a lehullást építési hiba vagy a fenntartás hiányossága okozta. K. A meg nem támadott irányadó tényállás szerint a felperes albérlőként bírt egy helyiséget abban az alperesi házban, amelynek egy része 1936. július havában összeomlott. A bérlemény megsemmisülése következtében a felperest bizonyos vagyoni kár érhette. Erre a tényállásra a fellebbezési bíróság helyesen alkalmazta azt az anyagi jogszabályt, hogy (... mint a fejben ...) Ezzel szemben az alperes nem hivatkozhatik sikerrel arra, hogy ő minden intézkedést megtett, amely köztapasztalat szerint az épület fenntartására szükséges volt. Nem vitás ugyanis, hogy a ház leomlása előtt a falakon repedések mutatkoztak és az alperes mérnökszakértőt is meghallgatott a megerősítési munkálatok szükségszerűségének megállapítása érdekében. Midőn azonban, az alperes megelégedett a szakértőjének azzal a kijelentésével, amely szerint közvetlen veszélyt nem látott fennforogni és nem gondoskodott idejében a fenyegető veszély elhárításáról: ezt az alperes kizárólag a saját veszélyére tehette s így az okozott kárért, mint az épület tulajdonosa a fent i jogszabály alapján felelős. (1938. okt, 27. — P. VI. 4044/1938.) V. ö.: Gr. XXXI. 801. 802. Mt. 1741. §. — Tárgyi felelősséghez szükséges okozati összefüggés. — Veszélyes üzemek találkozása. K. Téves az elsőbíróság ítéletének a fellebezési bíróság által helyesnek elfogadott az az álláspontja, hogy az alperes kártérítési kötelezettségére a tárgyi felelősségnek az 1874. évi XVIII. t.-c.-ben meghatározott szabályait kell alkalmazni. Ezeknek a szabályoknak az alkalmazása a m, kir. Kúria 84. sz. polgári jogegységi döntvénye szerint