Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Felelősség vétlenül okozott kárért. — 799—800. 503 nem akadályozható s a szükségen túl meg nem nehezíthető. Ennélfogva köteles a vállalat a szomszéd birtokhoz jutásra szükséges útakat, a víz levezetésére megkívántató árkokat, csatornákat, az illető községben létező többi hason művek módjára s esetleg a vállalal által módosított viszonyok­nak megfelelően előállítani. Ezeknek a müveknek az ügyét a bíróság már jogerősen szintén elintézte, a továbbiakban csak azt kell még eldönteni, hogy a felperes birtokának (házának és telkének) használatát akadá­lyozta-e s a szükségen túl nehezítette-e az alperes? Magára a telekre nézve semmi adat nem merült fel arra, hogy annak használhatóságát akadályozta és szükségen túl nehezítette az út feleme­lése. Ami nehezítés mégis előállhatott, s különösen azzal, hogy a felperes üzletébe az árúk beszállítása az út emelése folytán most nehezebb, a fel­peres részére már jogerősen megítélt 570 P-vel kárpótolva van. A vasút és közút közelében építkezőnek egyébként is számolnia kell hasonló le­hetőségekkel és tudnia kell. hogy a törvényes korlátok között az ilyen vállalatokat is megilleti a föld felett levő légürben való rendelkezés és építkezés joga, csak úgy, mint a magánosokat magántelkükön. Különben a szomszédjog gyakorlásában is szabály az, hogy a szomszédos ingatlanra áthatás csak annyiban tilos, amennyiben a teleknek a helyen szokásos használását számbavehetően korlátozza. (1938. jún. 21. — P. VI. 603/1938.) 800. Mt. 1737., 1741. §. — Ármentesítő Társulat felelőssége. — Esőzés, mint erőhatalom. K. Felperesnek a d.-i tanyai 18. számú tanyás birtoka az alperes által üzemben tartott u. n. fehértói csatornarendszer területére esik, amelyen a felperes földjének elárasztás előtti napon 52 milliméter mennyi­ségű csapadék az elárasztás előtti mindkét napon összesen mintegy 70 milliméter mennyiségű csapadék hullott le, és a felperes földjének elárasz­tása előtti napon leeső csapadék a napi átlag 26 szorosának felel meg. Tény az is, hogy 1937. március 2. napján reggel 6 óra tájban a víz a fel­peres birtoka mentén elvezető alperesi főcsatornából és mellékcsator­nából kilépett és fokozottan a felperes földjére ömlött, ott mintegy 15—20 hold területet 20—25 cm. magasságban mintegy 3 napon át víz alatt tartott. Az, hogy az alperesi Ármentesítő Társulatot, akár a csatorna létesí­tése, akár pedig a szükséges óvintézkedések megtétele körül terheli-e mulasztás és így a felperes földjének elárasztását az alperes valamely mulasztása okozta-e vagy pedig erőhatalom, — jogkérdés, amely a felül­vizsgálati bíróság által döntendő el. Minthogy a megállapított tényállás szerint az alperes által üzemben tartott csatornarendszer csatornái és ahhoz épített szivattyú telepe az emberileg számításba vehető belvízmennyiség levezetésére alkalmas, minthogy továbbá az alperes a víz szivattyúzása körül sem követett el mulasztást, sőt kellő időben és kellő módon hozzálátott a víz kiszí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom