Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

502 Kötelmi jog. nek a kártérítési felelősségre vonatkozó általános jogszabályok keretébe tartozó méltányossági okokból történt megállapítása. (1938. aug 31 _ P VI. 1098/1938.) 799. 1737. § Útépítő vállalat kártérítési kötelezettsége I. A szomszéd birtokosok tekintetében az a szabály, hogy a közutat létesítő vállalat által a szomszéd birtokosok birtokainak a használata nem akadályozható s a szükségen túl meg nem nehezíthető. Ennélfogva köteles a vállalat a szomszéd birtokhoz jutásra szükséges utakat, a víz levezetésére megkívántató árkokat, csatornákat, az illető községben létező többi hason művek módjára s esetleg a vállalat által módosított viszonyoknak megfelelően előállítani. — II. Közérdekű, szükséges útépítés esetében az ingatlan értékvesztessége címén csak azt az értékvesztességet köteles az útépítő megtéríteni, amelyet az ingatlan megcsonkítás vagy részekre szakítás által szenved. (A II. és III. nem szószerint a határozatból.) K. Az nem vitás, hogy az alperes 1931-ben Tatabánya megállóhely elnevezéssel vasúti megállóhelyet létesített. Ennek a kapcsán a pályatestet is átalakította. így a felperes házának a vasút mellett húzódó és az alperes tulajdonát tevő gyalogút felé néző, a vasúttal párhuzamos szárnyához közelebb hozta a szélső sínpárt és pedig úgy, hogy a legközelebbi sínpár a ház falsíkjától előbb 17.98 méterre volt, most pedig 10.15 méterre van. Ezzel elvette a kilátást az alperes telkének itt végződő vonalától. Egyidejűleg az alperes javította és éppen a felperes házának a kocsiútra néző szárnya előtt is elhaladó, a vasútra merőleges irányú vasúti átjáró kocsiútat és ezt megemelte. Ezzel pedig — a már jogerős bírói döntéssel elintézett hátrányokon fölül — a felperes szerint — ö kárt szenvedett, mert a ház gödörbe került, az .úttestnek a háza előtt elhaladó része meredekké vált, a kocsik ott emiatt nem tudnak megállani, a nagyszámú vidéki vásárit')!; emiatt nem mennek be a felperes hentes és mészáros üzletébe, a felperes üzletébe is nehezebb az árúk lehordása a lépcsőkön, mint korábban lépcsők nélkül. Ezek folyománya az, hogy az üzletének az értéke 3.900 P-vel és e mellett még maga az ingatlan értéke 3600 P-vel csökkent. Mindenek előtt ki kell emelni, hogy az alperes hatósági engedély alapján végezte a vasút és kocsiút átalakítását. Ehez képest az alperes ellenében jogellenesség és vétkesség nem állapítható meg és ezen az alapon nem kötelezhető kártérítésre. Az úttest átalakítása (felemelése) közérdekű szükséges művelet volt. Ilyen esetben azonban ingatlan értékvesztesége címén csak azt az értékveszteséget köteles az útépítő megtéríteni, amelyet az ingatlan megcsonkítás vagy részekre szakítás által szenved. De a jelen esetben a felperesnek az egész ingatlana megmaradt, megcsonkítás és részekre szakítás nélkül. A szomszéd birtokosok tekintetében pedig az a szabály, hogy a létesítendő vállalat által a szomszéd birtokosok birtokainak a használata