Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Községi (megyei városi) ügyek. 25. 19 rész szerint kellett határozni. (1938. jan. 21. — 1624. E. H. — 8386/1937. K. sz. — Kod. 1938. évi 4. f. 98.) 25. 1886: XXII. t.-c. 45. §. — A községi (megyei városi) képviselőtestületi tagválasztás határnapját mindaddig nem lehet kitűzni, míg a községekben a főszolgabíró, megyei városokban pedig a képviselőtestület által kiigazított virilis névjegyzék közzététele meg nem történt. Kb. I. A szóbanlévő képviselőtestületi tagválasztás ellen N. R. és társai panaszt adtak be a városi igazolóválasztmányhoz és a törvényes szabályok megsértése miatt" az eljárás megsemmisítését és új választás elrendelését kérték. A panaszlók szerint ugyanis az 1886 : XXII. t.-c. 45. §-a értelmében a választás határnapja a választók névjegyzékének végérvényessé válta után és csak akkor tűzhető ki, amikor a képviselőtestületnek a legtöbb adót fizetők névjegyzéke tárgyában hozott határozata is már kihirdettetett és közhírré tétetett, már pedig az adott esetben a vármegye alispánja a választást kitűzte és a választást meg is tartották, jóllehet a képviselőtestület a virüisek névjegyzéke ügyében érdemi határozatot még nem hozott. Az igazolóválasztmány a panaszt elutasította és a megtartott képviselőtestületi tagválasztást érvényében megerősítette, lényegében azzal az indokolással, hogy a felhívott törvényszakasz — annak helyes magyarázata szerint — a megyei városokra vonatkozólag a virilis névjegyzéknek csupán a küldöttség által történő kiigazítását rendeli a választás határnapjának kitűzése előtt s nem kívánja meg azt, hogy a névjegyzék tárgyában már a képviselőtestület is határozatot hozott legyen. A panaszlók az igazolóválasztmány határozata ellen fellebbezést adtak be; a vármegye törvényhatósági kisgyűlése azonban a fellebbezést — szótöbbséggel hozott határozattal — elutasította. A kisgyűlés,. elutasító határozatát olyan indokolással kísérte, hogy az 1886: XXII. t.-c. 45. §-a értelmében a képviselőtestületi tagválasztás kitűzése előtt a választók névjegyzékének jogerősnek kell lennie, míg a virilis névjegyzéknek jogerősségét nem kívánja meg és az utóbbinál csupán annak összeállítását, kiigazítását és közzétételét írja elő a törvény. Itt azonban más az eljárás a megyei városokban és más a községekben. A megyei városokban a virilis névjegyzéket — a törvény 33. §-a értelmében — egy külön küldöttség igazítja ki s azt a képviselőtestületnek bemutatja; a községekben pedig a főszolgabíró eszközli a kiigazítást és a kiigazított névjegyzéket közszemlére teszi. Vagyis a közszemléretétel csak a községekben kötelező, ez azonban a megyei városokra nézve sehol előírva nincs és így a szóbanlevő törvényszakasznak a „közzététei"-re vonatkozó rendelkezése csak a községeknél irányadó. Ez a törvénymagyarázat — a határozat indokolása szerint — azért is helyes, mert a megyei városokban a virilis névjegyzék már a kiigazítás tényével köztudomásúvá válik; a •33. §. értelmében ugyanis a kiigazítást a küldöttség nyilvánosan, előre meg2*