Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

20 Közigazgatási jog. hirdetendő napokon hajtja végre oly módon, hogy arról mindenki tudomást szerezhet, a küldöttség előtt bárki megjelenhet, a névjegyzéket megtekintheti és jogait érvényesítheti. A városokban tehát a „közzététel" a küldöttség által való kiigazítással történik, következéskép a választás ekkor már kitűzhető, aminthogy a képviselőtestület határozatának a bevárását a törvény sehol sem írja elő. A panaszlók, a kisgyűlés e határozata ellen beadott panaszukban viszont azzal érvelnek, hogy a küldöttség nem hatóság, feladata csupán az adatgyűjtés és az adatokat csak jelentés formájában terjeszti a képviselőtestület elé, amely utóbbi aztán van hivatva a küldöttség által eléje terjesztett adatokat, annak jelentése alapján, megtárgyalni és a névjegyzék kiigazítása tárgyában határozni. A kiigazítás tehát csak a képviselőtestület határozatával történik meg s ezzel nyer csak befejezést, aminthogy csak ez után nyílik meg a jogorvoslat lehetősége, amely a küldöttség munkájával szemben még nem érvényesíthető. Téves — a panaszlók szerint — a kisgyűlésnek az az álláspontja is, hogy a megyei városoknál a közzététel nem szükséges; a törvény ugyanis nem tesz különbséget a közzététel szempontjából megyei város és község között s így a közzétételnek a városokban is meg kell történnie, csakhogy ezt a közzétételt a megyei városokban —• értelemszerűen —• a képviselőtestületi határozat kihirdetése jelenti, amely álláspontnak helyességét a 33. §. negyedik bekezdéséhek a rendelkezései is megerősítik. II. Az 1886: XXII. törvénycikknek az 1929 : XXX. t.-c. 98. §-a által hatályában meghagyott 45. §-a, második bekezdésében, akként rendelkezik, hogy a képviselőtestületi tagválasztás határnapját „csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása, illetőleg kiigazítása (33. §.) s közzététele után és akkor lehet kitűzni, midőn a választók névjegyzéke elleni fellebbezések már végső fokozatban elintéztetvén, a névjegyzék végérvényessé vált (39. §.)". Az kétségtelen e rendelkezésből, hogy a választás határnapjának kitűzésénél nem kell bevárni a virilis névjegyzék jogerőre emelkedését,, mert ezt a törvény csak a választók névjegyzékére vonatkozólag kívánja meg. De nem magyarázható félre a törvény rendelkezése a községi virilis névjegyzékre való vonatkozásában sem, mert a kis- és nagyközségekben a virilis névjegyzéknek a törvény 33. §-a második bekezdésében rendelt kiigazítása egyetlen hivatalos tényezőnek, a főszolgabírónak tevékenységét igényli és így kétségtelen, hogy a választás határnapját — a 45. §. idézett rendelkezéséhez képest — már ki lehet tűzni akkor, ha a főszolgabíró által összeállított és kiigazított névjegyzék közzététele megtörtént, ami alatt — a 33. §. harmadik bekezdése értelmében — a községházánál való közszemlére kitételt kell érteni. A megyei városokra vonatkozásában azonban, a 45. §. második bekezdésének idézett szövege, mint ebben az esetben is, vitára ad alkalmat, mert a 33. §. második bekezdésének szavai szerint a „kiigazítást" a kép-