Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

18 Közigazgatási jog. A törvény 41. §-ának (1) bekezdése a figyelembe vehető adónemek között az alkalmazottak kereseti adóját is említi és pedig minden megkülönböztetés vagy kivétel nélkül, — amiből okszerűen következik, hogy a közalkalmazott illetménye vagy nyugdíja után levont alkalmazottak kereseti adója is számításba vehető a közalkalmazott vagy nyugdíjas vá» lasztójoga és választhatósága szempontjából. A község területén való adózás a nyugdíjas állami közalkalmazottnál az 1929 : XXIII. t.-c. 9. §-ában foglaltaknál fogva lehetetlenné vált, mert a felhívott jogszabály szerint az összes állami nyugdíjasok illetményei után levont kereseti adók a „Községek Segélyezési Alapja" javára számolandók el. Ez a körülmény azonban a bíróság megítélése szerint nem lehet akadálya annak, hogy az állami nyugdíjasok egyedül az ellátásuk után levont alkalmazottak kereseti adója révén községi választójogot nyerjenek és ezáltal választhatók is legyenek egyéb feltételek fennforgása esetén. Nem lehetett ugyanis a törvényhozó szándéka, hogy a községi választójog szempontjából a tényleges szolgálatban álló és a nyugdíjas állami közalkalmazottak között az utóbbiak hátrányára jogfosztó különböztetést tegyen, — vagy hogy a választás útján és a legtöbb adófizetés útján elnyerhető képviselőtestületi tagságok tekintetében ugyanegy adónemmel való vonatkozásban más előfeltételeket szabjon az állami alkalmazottak tényleges szolgálatban álló vagy nyugdíjas csoportjára nézve. Már pedig ilyen megkülönböztetés állna elő az 1929 : XXIII. t.-c. 9. §-ának és az 1929 : XXX. t.-c. 41. §-ának szószerinti értelmezése mellett, — szemben az 1933 : XVI. t.-c. 34. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint a virilis jog szempontjából nem a község területén befizetett vagy a község javára levont alkalmazottak kereseti adóját, hanem a község területén kifizetett alkalmazottak kereseti adóját kell számításba venni és pedig a dolog természeténél fogva a virilis jog szempontjából az állami nyugdíjasoknál is, mert ezeknek nyugellátása is köztudomás szerint posta útján, lakóhelyükön kerül kifizetésre. Egyfelől tehát a jogegyenlőség elve, másrészről pedig a joghasonlóság, illetve a jogfejlődés útja azok a tényezők, amelyek a bíróságot arra a meggyőződésre késztették, hogy az 1929 : XXX. t.-c. 41. §-a (1) bekezdésének szövege helyes értelmezésében nem zárja ki az állami nyugdíjasokat sem a községi választójogból, hanem ellenkezőleg, a község területén kifizetésre kerülő ellátásuk után tőlük levont alkalmazottak kereseti adója révén választójogukat és választhatóságukat is biztosítja. Miután nem vitás, hogy a panaszos nyugdíjas állami alkalmazott s hogy nyugdíja B. megyei város területén kerül kifizetésre, végül, hogy a panaszos a községi választójog és a választhatóság szempontjából egyéb kellékekkel is rendelkezik: a kifejtettek alapján azt kellett megállapítani, hogy választás útján nyert képviselőtestületi tagságának az adózás híján való megszüntetésére törvényes ok nem forgott fenn, s ez okból a panasz felett a rendelkező