Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Törvényhaiósági ügyek. 18—21. 15 fogva a VIII. fizetési osztályba sorozott álláson működött, az 1925. évi 7000. M. E. számú rendelet 31. f) pontja értelmében az 1929: XXX. t.-c. életbelépte idején már a IX. fizetési osztályba sorozott álláson működött, mint vármegyei aljegyző. Ezért ö az 1929: XXX. t.-c. 67. §. (3), illetőleg az 1933: XVI. t.-c. 39. §. (11) bekezdése értelmében a gyakorlati közigazgatási vizsga alól mentes volt — tehát árvaszéki elnöki állásra törvényesen meg lehetett választani. Ezért a választás megsemmisítésére irányuló panaszbeli kérelemnek nem lehetett helyet adni. (1936. jún. 7. — 1615. E. H. — 5299/1936. K. sz. — Kod. 1938. évi 3. f. 72.) 18. 1929: XXX. t.-c. 34. §. — I. A vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlésének az ellen az eljárása ellen, amellyel a közigazgatási bizottság, a. vármegyei nyugdíjválasztmány és a kórházi bizottság tagjait megválasztja, a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak nincs helye. — II. Az 1929 : XXX. t.-c. 34. §-a (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint teljesen elegendő, ha a törvényhatósági bizottság közgyűlése a legtöbb adófizetők, az összes választók által választott és az érdekképviseleti törvényhatósági bizottsági tagok csoportjának mindegyikéből egy-egy tagot választ be a kisgyűlésbe és nem szükséges, hogy a három tagcsoport arányosan legyen abban képviselve. — III. A községi jegyző, valamint az állami uradalmi intéző a vármegye törvényhatósági kisgyűlése tagjává megválasztható. (1936. dec. 15. — 1640. E. H. — Kb. 2319/1936. K. sz. — Kod. 1939. évi 1. f. 17.) 19. 1929 : XXX. t.-c. 67. §., 1933 : VII. t.-c. 27. §. — Ha választás úlján betöltendő állásra háromnál több olyan hadirokkant vagy tűzharcos pályázó jelentkezik, kik az 1933 : VII. t.-c. 27. §-a, vagy az 1938 : IV. t.-c. 6. §-a szerint előnyben részesítendők, a kijelölő szervnek jogában áll vagy valamennyit jelölni az illető állásra, vagy közülük azt a hármat, akiket legalkalmasabbnak tart. (1939. márc. 28. — 1652. E. H. — Kb. 1646/1939. K. sz. — Kod. 1939. évi 2. f. 56.) 20. 1934 :1. t.-c. 3. §. 4. bek. — Budapest székesfővárosnál havidíj vagy havibér élvezete mellett tényleges szolgálatban álló nőalkalmazott özvegyi ellátását a 928/1925. kgy. számú szabályrendelet 32. §-a, illetőleg az 5100/1924. M. E. számú rendelet II. fejezet 14. pontjának második bekezdése alapján csökkenteni nem lehet. Ez azonban az 1934 :1. t.-c. 3. §-a (4) bekezdésének értelmében foganatosítható csökkentésnek nem akadálva. (1938. jan. 25. — 1618. E. H. — 3478/1937. K. sz. — Kod. 1938. évi 3. f'. 82.) 21. 125.000/1902. B. M. sz. r. 25. §. — Üti átalányt élvező főszolgabírónak közérdekű ügyben a vármegye székhelyére történt kiszállása az útiátalány terhére esik. (1937. márc. 23. — 1617. E. H. — Kb. 9591/1939. K. sz. — Kod. 1938. évi 3. f. 81.)