Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

16 Köz igazgatási jog. Községi (megyei városi) ügyek. 22. 1886 : XXII. t.-c. 18. §., 1929 : XXX. t.-c. 49. §. 3. bek. — Ugyanazon járás községei között vitássá vált községi illetőség tárgyában hozott és az illetőséget az egész járás területére meg nem tagadó elsőfokú (főszolgabírói) véghatározatot helybenhagyó másodfokú (alispáni) véghatározat ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak nincs helye. Kb. V. vármegye sz.-m.-i járásának főszolgabírója az 5230/1936. szára alatt kelt véghatározatával K. F. illetőségét M. községben állapította meg. Az ez ellen M. község részéről beadott fellebbezés folytán a vármegye felülbírálta a főszolgabíró véghatározatát és azt helyes indokainál fogva helyben hagyta. Ez ellen az alispáni véghatározat ellen irányul a panasz. A közigazgatási bíróság előtt azonban csak a törvényben megjelölt esetekben van helye eljárásnak. Az 1896 : XXVI. t.-c. 24. §-a az abban tüzetesen megjelölt illetőségi ügyekben a közigazgatási bizottság véghatározata ellen biztosított panaszjogot és e törvényhelyben utalás történt az 1886: XXII. t.-c. 18. §-ára. E szerint a törvényszakasz szerint pedig ugyanannak a járásnak községei között felmerült illetőségi vitás ügyekben elsőfokon a járási főszolgabíró, másodfokon az alispán jár el; az alispánnak ily esetben hozott határozata pedig, ha az a szolgabírói határozattal egybehangzó, csak akkor fellebbezhető a közigazgatási bizottsághoz, ha az illetőséget az egész járás területére megtagadták. A jelen esetben az illetőség ugyanazon járás községei között volt vitás, az alispán határozata nem tért el a főszolgabíró határozatától és az illetőséget nem tagadták meg a járás területére. Az ismertetett törvényes rendelkezések szerint tehát nem volt lehetőség arra, hogy az ilyen alispáni véghatározat- ellen jogorvoslattal lehessen élni. A fellebbezés lehetőségét az 1886 : XXII. t.-c. 18. §-ának b) pontja zárta ki; ennekfolytán ily ügyben nem keletkezhetett közigazgatási bizottsági véghatározat és minthogy e bíróság előtti eljárást az 1896 : XXVI. t.-c. már felhívott 24. §-a csak a közigazgatási véghatározat ellen biztosított, érdemi tárgyalásra ez elé a bíróság elé sem kerülhetett az ügy. Az 1929 : XXX. t.-c. 49. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint ugyan oly ügyekben, melyekben közigazgatási bírósági eljárásnak van helye, a másodfokú közigazgatási véghatározat ellen panasszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz, — sőt az idézett törvénycikk 57. §. 2. b) pontjában foglaltak szerint oly ügyekben, amelyekben a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye, már az elsőfokú véghatározat ellen is panasszal lehet fordulni ehhez a bírósághoz, ha az elsőfokú hatóságként a törvényhatóság első tisztviselője járt el. E rendelkezések azonban kétségen kívül nem a bíróság hatáskörét érintik és nem magyarázhatók olyképen, hogy azok most már panaszjogot