Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

AUamszolgálati ügyek. 4—7. 5 pont félre nem érthető fenti rendelkezése alapján arra az esetre is, ha nem özvegy, hanem a hivatalát vesztett közalkalmazott elvált felesége részesül ellátásban azon az alapon, hogy reá vonatkozólag a fegyelmi bíróság — méltánylást érdemlő körülményeit figyelembe véve — megállapította a mentességet azoktól a következményektől, amelyeket az ellátási törvény a közalkalmazott hivatalvesztéséhez füz. A bíróság e jogi álláspontjának helyességét egyébként megerősíti ehhez a törvényszakaszhoz fűzött törvényi indokolás is, amely megállapítván azt, hogy az ismertetett rendelkezés a törvénynek teljesen új hatáiozmánya, az új határozmány felvételét azzal indokolja, hogy a régebbi ellátási szabályok szerint (1885: XI. t.-c.) c s a k a tisztviselő stb. „özvegye" tarthatott igényt özvegyi nyugdíjra, figyelemmel arra, hogy az a nő, akinek a tisztviselővel stb. kötött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, már nem tekinthető a tisztviselő özvegyének. „Méltányos azonban — folytatja a törvényindokolás —, hogy olyan nő részére, akinek házassága kizárólag a férj hibájából bontatott fel, feltéve, hogy ezt a körülményt a felbontást kimondó ítéletből kétségtelenül meg lehet állapítani — özvegyi nyugdíj biztosíttassék" — természetesen — a szakaszpontban határozottan körülírt összes többi feltételek fennforgása esetében. Minthogy pedig az ismertetett szakaszpontban megjelölt összes feltételek a jelzett ellátáshoz alanyi jogot szerzett panaszos esetében nem vitásan fennforognak: — a panaszos által élvezett állami ellátást a miniszter jogalap nélkül szüntette meg. Ezért a rendelkező rész értelmében kellett íatározni. (1938. máj. 13. — 1622. E. H. — Kb. 1058/1938. K. sz. — Kod. 1938. évi 3. f. 90.) V. ö. 1572. E. H. 4. 1921: XXXII. t.-c. 47. §. 1. bek. — E törvényhely alapján nem illeti meg özvegyi nyugdíj azt az elvált nőt, akinek férje csak ideiglenes nőtartásdíj fizetésére volt kötelezve. (1937. okt. 8. — 1654. E. H. — Kb. 1585/1937. K. sz. — Kod. 1939. évi 2. f. 61.) 5. 1921: XXXV. t.-c. — E törvénycikk alapján elbocsátott hivatásos katonai személyek végkielégítési igényének elbírálása a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. (1937. febr. 16. — 1623. E. H. — Kb. 7524/1935. K. sz. — Kod. 1938. évi 3. f, 94.) 6. 1926: XXII. t.-c. 3. §. — Kir. közjegyző — a törvényhatóság részéről — felsőházi taggá választható. (1938. febr. 18. — 1629. E. H. — 799/1938. K. sz. — Kod. 1938. évi 4. f. 108.) 7. 1931: III. t.-c. 5., 6. §§. — Az 1931: ÜL t.-c. 5. és 6. §-aiban a fenntartott állások tekintetében az igazolványos altisztek részére biztosított kedvezmény választás útján betöltésre kerülő állásokra vonatkozóan csak akként érvényesül, hogy a pályázaton résztvevő és a törvényes követelményeknek megfelelő igazolványos altisztet minden körülmények között jelölni kell: —