Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre polgári 151 ügyekben. — Általában. 374—380. Hb. A Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának hatáskörét a 460tf/ 1933. M. E. számú rendelet 4—11. §-ai szabályozzák. A jelen ügyre a 6. §-ban foglalt rendelkezések vonatkoznak. A 6. §. kimondja, hogy: ,.A Felügyelő Hatóság, amennyiben ;i társaság vagyoni helyzetére tekintettel szükséges, elrendelheti: 1. a dologi kiadások apasztását: 2. a javadalmazások, nyugdíjak és nyugdíjtermészetű járandóságok csökkentését; 3. a méltányosság elveinek szemelőtt tartásával alkalmazottak elbocsátását, amennyiben nyugdíjra van igényük nyugdíjazásukat; 4. az igazgatóság túlságos nagy taglétszámának leszállítását." Kétségtelen, hogy az idézett rendelkezés folytán a szolgálati jogviszonyból eredő kérdések elbírálása bizonyos vonatkozásban kivétetett a rendes bíróságok hatásköréből és az említett hatóság hatáskörébe került. Kérdés azonban az, hogy ez a közigazgatási hatáskör milyen terjedelmű? Jogrendszerünk alapvető elve szerint^ hacsak a törvény kivételt nem tesz. a magánjogi jogviszonyból eredő vitás ügyek szabályként rendes bírói útra tartoznak. Következőleg a magánjogi vitás ügyekre nézve közigazgatási hatáskört megállapító jogszabály kivételes jogszabály és mint ilyent nem lehet kiterjesztően magyarázni, hanem épen ellenkezőleg a legszorosabban kell értelmezni. Az idézett rendelethely 2. pontja általában a javadalmazások csökkentését a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának hatáskörébe utalta. A felmondásban álló alkalmazott javadalmazása tekintetében azonban nincs külön intézkedés. A felmondásban álló alkalmazott szolgálati viszonya — az állandó bírói gyakorlat szerint — csak a felmondási idő lejártával szűnik meg s így úgy tekintendő — bár felmondás alatt áll — mintha tényleges alkalmazott lenne. A felmondási időre járó illetmények tehát a ..javadalmazás" fogalma alá esnek. Ennek ellenére is azt kellett megállapítani, hogy a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága akkor^ amikor 1938. évi május hó 28. napján a fentnevezettek illetményeit csökkentett összegben határozta meg, nem a 4600/ 1933. M. E. számú rendelet által megszabott jogkörben járt el. Az idézett szakasz szövegezésének és szóhasználatának: ..elrendelheti ... apasztását, csökkentését ..." nemcsak a nyevtani, hanem a közönséges, általános értelemben vett magyarázata szerint ugyanis az e szakaszban foglalt jogkör csak a jövőben hatályba lépő rendelkezések és intézkedések foganatosítására terjed ki és csak ilyenek tekintetében biztosít hatáskört. Visszaható intézkedési jogot azonban nem ad. Nyilvánvaló ez az „apasztás". ..csökkentés" szavak nyevtani és közönséges értelméből, jelentéséből. Támogatja ezt a jogi álláspontot a fentemlített ama jogszabályon kívül hogy a kivételes rendelkezések szorosan magyarázandók az a körülmény is. hogry a rendelet a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának