Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre 147 polgári ügyekben. — Általában. 362—369. 368. 1907: LXI. t.-c. 7. §. 1. bek. — Hatásköri összeütközést eredményező határozatnak nem tekinthető az adószámviteli osztálynak az a határozata, amellyel a hozzá beszolgáltatott házbérösszeget annak tudatában, hogy az a házfelügyelői díjat is magában foglalja, a hátralékos köztartozására elszámolta és bevételezte. Ez a kincstári intézkedés (belső elszámolás) csak a hátralékosra vonatkozik s csak vele szemben joghatályos. (1938. dec. 12. — 1938. Hb. 27.) 369. 1907: LXI. t.-c. 7. §. 1. bek. — Nincs meg az ügyazonosság s így nem merült fel hatásköri összeütközés, ha a rendes bíróságnál az adóhatóságok által kimutatott köztartozásnak előnyös tételként sorozása volt az ügy tárgya, a közigazgatási hatóság, illetőleg a m. kir. Közigazgatási Bíróság előtt pedig az eljárás tárgya az adóhatóság által összeállított kimutatások számszerű helyességének elbírálása volt. Hb. Ennek a hatásköri összeütközésként felterjesztett ügynek lényege az, hogy egyrészt a budapesti központi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság sorrendi végzésében a végrehajtatónak az adóhatóság kimutatásában megjelölt összeg előnyös sorozása ellen felhozott kifogásait elutasítva, az adóhatóság által kimutatott összeget előnyösen sorozta. Egyben a kifogásokat elutasító végzésében utalt arra, hogy a K. K. H. ö. 84. §-a és a K. K. H. Ö. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás értelmében zárgondnoki kezelés alatt a zárgondnok által az ingatlant terhelő köztartozásokra történt fizetést a m. kir. kincstárnak joga van a végrehajtási zár alá vétel elrendelésétől visszafelé számított három évre eső adótartozásba betudni. A budapesti kir. törvényszék pedig a kifogásokat elutasító ez ellen a végzés ellen beadott felfolyamodás folytán a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság végzését indokai alapján helybenhagyta. Másrészt a kifogást tevő vég'rehajtatónak arra a panaszára, hogy az adóhatóság a kimutatásokat helytelenül állította össze, mert a zárlat tartama alatt a zárgondnok által befizetett összegeket nem elsősorban a zárlati kezelés alatt felmerült adókra számolta el, a m. kir. Közigazgatási Bíróság által hozott ítélet alapján az adóhatóság a kimutatásokat megváltoztatta és a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság által előnyösen sorozott köztartozás egy részét bírói letétbe visszautalta. A Hatásköri Bíróság ebben az ügyben hatásköri összeütközés fennforgását nem állapította meg a következő okokból. Az 1907. évi LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1—5. pontjaiban foglalt rendelkezések értelmében mindennemű hatásköri összeütközésnek az ügyazonosság az elengedhetetlen előfeltétele. Az ügyazonosság a feleknek, a vitás jognak és az eljárás tárgyának az azonosságát tételezi fel. amely feltételeknek együttesen kell fennforogniok. 10*