Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Törvénykezési illeték. 265—269. 12begyetemleges fizetési kötelezettség az 1914: XLIII. t.-c. 56. §-a alapján is csak arra az illetékre vagy illetékrészre mondható ki, amely a törvény többi szabályai szerint több pertársat együtt terhel. De mindenekben ugyanezek az irányadók akkor is, ha a perbíróság a pertársakat a perköltség fizetésére egyetemlegesen ugyan, de nem mindeniket egy összeg megfizetésére kötelezi. (Közigazgatási Bíróság pénzügyi osztályának 322. számú jogegységi megállapodása, — 1939. évi raárc. hó.' — Pod. 1939. évi 2. f. 33.) 265. 1914 : XLIII. t.-c. 54. §. — Az igényperekre vonatkozó eljárást nem a végrehajtási törvény, hanem a Pp. általános rendelkezései szabályozzák s így az 1914 : XLIII. t.-c. 54. §-ának első bekezdése az igényperbeli illetékre is kiterjed. (Kb. 9850/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 10.) 266. 1914 : XLIII. t.-c. 55. §. — Ha már meglévő jogviszony megállapítása volt a per tárgya és az abban megállapított jogoktól és kötelezettségektől a perbírósági ítélet nem tért el, vagyis csupán megállapította a tényleges jogállapotot, a pernyertes felperessel szemben az 1914 : XLIII. t.-c. 55. §-ának második bekezdését alkalmazni nem lehet. (Kb. 2730/1938. P. sz. — M. K. LVII. évf. 25.) 267. 1914: XLIII. t.-c. 55. §. — A mellékbeavatkozó (Pp. 84. §.) javára a perbíróság jogot vagy értéket nem ítél meg, ezért a mellékbeavatkozót az ítéleti illeték másodsorban! megfizetésére nem lehet kötelezni, helyesebben vele szemben az 1914: XLIII. t.-c. 55. §-ának második bekezdése nem alkalmazható. (Kb. 14.948/ 1937. P. sz. — M. K. LVII évf. 10.) 268. 1914 : XLIII. t.-c. 76. §. — E §. a pertársak tekintetében nem teszi meg a Pp. 427. §-ában foglalt megkülönböztetést, hanem kimondja, hogy ha a pertársak nem mindnyájan részesültek szegényjogon illetékmentességben, azok a felek (tehát a pertársak megkülönböztetés nélkül), akik nem részesültek illetékmentességben, kötelesek az illetéket teljes összegében leróni. (10.212/1936. P. és Kb. 9985/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 10.) 269. — 1914: XLIII. t.-c. 77. §. — Azt a szegényjogos felperest, akitől a bíróság a szegényjogot a per folyamán megvonta, pervesztessége esetén sem lehet az alperes terhére felmerült, bélyegjegyzékbe foglalt illeték megfizetésére kötelezni. Az 1914. évi XLIII. t.-c. 77. §-a csak azoknak az illetékeknek a szegényjog megvonása folytán megfizetésére tartalmaz rendelkezést, amelyek fizetése alól a szegényjogos fel volt mentve és az 1930 : XXXIV. t.-c. 8. §-a sem rendelkezik arról, hogy olyan esetben, amikor a szegényjog a felperestől megvonatott és a felperes pervesztes lett,