Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

122 Pénzügyi jog. megelőző, illetékjogi szempontból jogerősnek tekintendő utolsó határozat, így esetleg maga a megtámadott bírósági fizetési meghagyás, végzés (1914: XL1II. t.-c. 60. §. utolsó bek.). A kifejtettek helyességét mutatja az 1920: XXIV. t.-c. 34. §. (6) és (7) bekezdéseinek és az 1914: XLIII. t,-c. 60. §. rendelkezéseinek egybevetése is. A 60. §. a kifogás, stb. folytán megindult eljárásban hozott ügydöntő jogerős bírói határozatot vagy egyességet úgy jelöii meg, mint amely után illeték jár, elrendeli, hogy az ily határozat vagy egyesség után járó illetékbe a bírói fizetési meghagyás, stb. után kiszabott vagy kifizetett illetéket az ott jelzett feltételek mellett be kell számítani, ezt esetleg törölni vagy visszatéríteni rendeli, mely utóbbi esetekben :'z ellenfélre az illetéket megfelelő mértékben ki kell szabni. Minthogy tehát a megtámadott s így perjogi szempontból a kifogás érdemi elbírálása vagy a kifogás visszavonása nélkül jogerőre sohse emelkedhetett bírói fizetési meghagyás, stb., a végleges illeték tárgyává külön rendelkezés nélkül nem is lehetne, s ha a kifogás érdemi elbírálása vagy visszavonása nélkül illetékjogi szempontból mégis azzá vált, úgy ez a hatály csak az eljárást bírói ügydöntő határozat vagy egyesség keletkezése nélkül megszüntető jogi tényhez fűzött illetékjogi vélelem folytán következett be. Ennélfogva a bírói fizetési meghagyás, stb. folytán kiszabott illeték egyedül a bírói határozat meghozatala és az illetékkiszabás alapján végleges illetékké, az illetékfizetési kötelezettség végleges kötelezettséggé nem válhat, az tehát csak ideiglenes jellegűnek, még pedig a végleges illeték biztosításául kötelezett, egyelőre egyedül a bírói fizetési meghagyásban, stb.. jelzett adósra rótt elölegezési kötelezettségnek tekinthető. Minthogy a tulajdonképeni végleges illetéktárgy keletkezése előtt kért, szegényjogon alapuló illetékmentesség hatálya kiterjed az 1914: XLIII. t.-c. 75. §-a értelmében a végleges illetéktárgy után kirovandó illetékre is, ennek jogi sorsában természetszerűleg, az ennek fedezetéül szolgáló előlegilleték is osztozik, s így a mentesség, egyéb akadályozó körülmény hiányában, az előleg fizetési kötelezettségre is kiterjed. Ily akadályozó körülménynek jelentkezik az a tény, mikor a bírói fizetési meghagyás, stb. alapján kibocsátott illetékfizetési meghagyásban kötelezett adós, ennek a törvényes kötelezettségének még a szegényjogon alapuló illetékmentességi kérelem előterjesztése előtt eleget tett, tehát az illetékfizetési meghagyásban kiszabott, illetékjogilag nem is kifogásolt, vagy jogerősen jogszerűnek talált illetéket a mentesség kérelmezése előtt kifizeti, vagy azt rajta beszedik. Az ily teljesítés az ennek alapját képező kötelmet megszünteti; maga a teljesítés a teljesítéskor fennálló törvényes kötelezettségnek teljesítése. Azt jogalap nélkülivé az illetékmentesség utólagos megadása nem teszi, a kötelezettség jogalapját csak a végleges illeték tárgyát képező bírói határozat vagy egyesség változtathatja és szüntetheti meg, s ennek bekövetkezte előtt a befizetett illeték a visszatérítésre jogot nyújtó egyéb pénzügyi jogszabályok fennforgása hiányában vissza nem téríthető, következéskép az utólag kért mentességnek az előzőleg történt illetékmegfizetésre hatálya nincs, miért is ezt a hozott meg-