Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Törvénykezési illeték. 257—263, 119 tott követelése, illetőleg ilyen követelésnek a munkaadó által per útján érvényesíteni kívánt törlése. (Kb. 6190/1935. P. sz. — M. K. LVI. évf. 17.) 262. 1914 : XLIII. t.-c. 49. §. 2. bek. — Minthogy a 7400/1931. P. M. sz. rendelet csak egyes büntető eljárásokban lerovandó törvénykezési illetékekről rendelkezett, nem helyezhette hatályon kívül az 1914 : XLIII t.-c. 49. §-ának (2) bekezdésében foglalt azt az okirati illetékügyi szabályt, hogy a bűnügyben szóval adott meghatalmazás után meghatalmazási illetéket nem kell leróni. (Kb. 11.487/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 4.) 263. 1914: XLIII. t.-c. 44., 75., §.; 1920: XXIV- t.-c. 34. §. — Az 1914 : XLIII. t.-c. 44. §-a helyébe lépett 1920 : XXIV. t.-c. 34. §. (6) bekezdésében 1—3. pontok alatt jelzett határozatok ellen a marasztalt fél által beadott kifogás, ellentmondás, vagy kereset (1912. évi LIV. t.-c. 39. §. c) folytán megindult eljárásban az illeték megfizetése vagy behajtása előtt, a marasztalt fél által szegénység alapján illetékmentesség iránt előterjesztett kérelem hatása kiterjed a megtámadott határozat folytán kiszabandó, vagy már kiszabott illetékre is és az illetékfizetési kötelezettséget felfüggeszti. Kb. A m. fcir. közigazgatási bíróság 1.84G/1936. és 15.090/1937. P., valamint az ezekkel ellentétes 11.314/1932. számú határozatai folytán eldöntendő kérdéssé vált az, vájjon a fizetési és biztosítási meghagyás után kiszabandó, tehát pénzben fizetendő illetékre kihatással van-e a kötelezett által beadott kifogással egyidejűleg, vagy legalább is a kifogás folytán megindult eljárásban hozott és jogerőssé vált bírói .határozat, vagy egyesség meghozatala előtt szegényjogon kért illetékméntesség. A hatály megállapítását elutaiSÍtó álláspont jogi indoka az volt, hogy a megállapításnak az 1914: XLIII. t.-c. 75. §. szószerinti rendelkezése ellentmond. Az ellenkező álláspont azon alapszik, hogy a kifogás, stb. folytán megindult eljárásban hozott jogerős bírói határozat vagy egyesség, az 1914: XLIII. t.-c. 60. §-a értelmében a bírói fizetési meghagyásokat, végrehajtást rendelő végzéseket módosíthatja, s hogy a mentességet megadó határozat is oly határozat, mely az illetékjogi kötelezettségre módosító hatással van. A jogegységi döntés alá kerülő kérdés elbírálásánál vizsgálat alá veendő elsősorban az 1914: XLIII. t.-c. 75. §-ában foglalt rendelkezés, különösen, hogy ez tartalmaz-e a hatály megállapítását tiltó rendelkezést, de vizsgálandó az 1920: XXIV. t.-c. 34. §-a (6). (7) bekezdéseiben foglalt különleges szabály illetékjogi jellege is. Az 1914: XLIII. t.-c. 44. §-a és az ennek helyébe lépett 1920: XXIV. t.-c. 34. §. (6) és (7) bekezdése az 1914: XLIII. t.-c. 15. §-ában foglalt azzal az általános jogszabállyal szemben, hogy a pénzben járó határozati illeték követeléséhez csak a jogerős határozat vagy egyesség:. vagy az 1920: XXIV.