Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Ingatlan vagyonátruházási illeték. 193—197. Okirati illeték. 198. 105 Kb. Abban a kérdésben, hogy az 1920: XXIV. t.-c. 3. §-ának az általánosnál szigorúbb azok az illetékszabályai, melyek az állammal, törvényhatósággal, községgel, várossal kötött ingó adásvételi, áruszállítási és vállalkozási szerződésekre vonatkoznak, irányadók-e a Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemmel (a továbbiakban csak Egyetem) kötött szerződések esetében, tehát az egyetemi gazdasági igazgatósághoz benyújtott számlákra nézve is, annak dacára is kétely támadt, hogy az Egyetem a. fent jelzett törvényszakaszban megjelölt köztestületek egyike alatt sem érthető, hanem azoktól külön jogalanyisággal bíró önálló intézet. Az Egyetemnek az államtól különálló jogalanyisága nem volt vitás soha. A kétely abból származott, hogy a jelzett 3. §-ban megjelölt állam, törvényhatóság, község és város megjelölések nem ugyanazokat a jogalanyokat kívánják-e tekinteni, mint akiket az illeték díjjegyzék 85. tételének 1. pontja személyes illetékmentességgel ruház fel. Ez utóbbi szerint mentesek a hatóságok, közhivatalok és az államkincstárból javadalmazott közalapok (ú. m. a vallásalap, a tanulmányi alap és az egyetemi alap), úgyszintén ezek képviselői, ha az illetékfizetés kötelezettsége az államkincstárt vagy magát a javadalmazott alapot illetné. Az kétségtelen, hogy egyrészt a felhívott törvény 3. §-ában megnevezett jogalanyok, s másrészt az illeték díjjegyzék 85. tételének 1. pontjában személyes illetékmentességgel felruházott hatóságok, közhivatalok alatt ugyanazok értendők. Az illetékdíjjegyzék azonban a mentesség körébe vonta a jelzett közalapokat, köztük az egyetemi alapot is, s így az döntendő el, vájjon az alapok, nevezetesen az egyetemi alap külön felemlítése nemcsak feleslegesen használt megjelölés-e, mert a hatóságok, közhivatalok fogalmában már bennfoglaltatik. Ha nem felesleges, úgy nincs jogi alapja annak, hogy az egyetemi alap a felhívott törvény 3. §-ában említett „állam", — értve ez alatt az állami hatóságokat, — körébe tartozónak vétessék. A törvényhatóság, város, község megjelölésnek a kérdés eldöntésénél kétségtelenül eltérő körük folytán jelentősége nincs. A már előzőleg érintettek szerint az Egyetem s azzal együtt az egyetemi alap az államtól különálló jogalany, nem állami intézet, hanem az állami intézményektől különálló sui generis természetű oly jogi személy, mely testületi és vagyonjogi elemekből tevődik össze. Az Egyetem autonóm hatásköre karhatalommal kikényszeríthető rendelkezések tételére nem is terjed ki. s így az Egyetem maga hatóságnak és közhivatalnak semmiként sem tekinthető. Más kérdés és az ezúttal szóbanlévő vonatkozásban közömbös az, hogy az Egyetem gazdasági igazgatását állami hatóság — a gazdasági igazgatóság — bonyolítja le. Azért az igazgatott gazdaság alanya változatlanul az Egyetem maga, úgy hogy a gazdasági igazgatósággal kötött szerződésnél a szerződő fél nyilván az Egyetem. Az Egyetemnek azzal együtt az egyetemi alapnak ez a különállósága hozta magával, hogy az illetékmentességgel való felruházási szándék folytán az illetékdíjjegyzéknek a hatóságok, közhivatalok mellett különállóan az egyetemi alapot