Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

102 Pénzügyi jog. s reá bárki, tehát az illeték kiszabásával megbízott hivatal is hivatkozhatok, a semmis jogügyleteket (szabad akarat hiánya, erkölcsileg tilos, vagy természetileg lehetetlen tartalom, az akaratnyilvánítás alaki hiánya), éppen azért, mert nem eredményezhetnek anyagi joghatást, a bíróság nem érvényteleníti, hanem — az ügyletben részes felek akarata ellenére is — megállapítja, hogy azok semmisek, s ennek következményeként megtagadja az azokra alapított követelés érvényesítését. Nem lehet vitás, hogy azok után az átruházások (jogügyletek) után, amelyeknek semmisségét a bíróság a fennforgó eredeti érvénytelenség miatt megállapítja, a kiszabott illetékeket befizetésük előtt bármikor előterjesztett kérelemre törölni kell, ha pedig már befizették, a befizetéstől számított 5 év eltelte előtt előterjesztett kérelemre vissza kell téríteni. A megtámadható jogügylet (menthető és lényeges tévedés, megtévesztés, lelki kényszer, stb.) a kötéskor hatályba lép s a megtámadás folytán hozott bírói döntésig érvényesen fennáll. A megtámadásnak éppen az a célja, hogy az egyik fél, a másik fél akaratával szemben, a bíróság útján érvénytelenítse a jogügyletet s szüntesse meg az abból keletkezett joghatásokat. A megtámadható jogügyletek bírói érvénytelenítésének tárgyi oka szintén az azoknak megkötésekor fennállott alaki és anyagi érvényességi kellékhiány, ezek a kellékhiányok azonban csak abban az esetben teszik a jogügyletet érvénytelenné (relatív érvénytelenség), ha azokat a megtámadásra kizárólag jogosított felek valamelyike érvényesíti. Minthogy a bíróság az eredeti érvénytelenségi ok miatt megtámadható jogügyleteket az elébe terjesztett kérelemhez képest: vagy megkötésükig visszahatóan, vagy csak a megtámadás időpontjától kezdve hatálytalaníthatja, a jogügyletek bírói érvénytelenítésének illetékjogi hatása is más abban az esetben, ha a bíróság a jogügyleteket megkötésükig visszahatóan hatálytalanítja és ismét más, ha a bíróság csak a megtámadás időpontjától kezdődő hatállyal hatálytalanítja. Nem lehet vitás, hogy az első esetben az átruházás után kiszabott (befizetett) illetéket törölni kell, illetve vissza kell téríteni, míg a második esetben a megtámadás időpontjáig érvényesen fennállott átruházás után kiszabott (befizetett) illetéket törölni, illetve visszatéríteni nem lehet. Ez a jogegységi megállapodás nem érinti a pénzügyi hatóságoknak az 1920. évi XXXIV. t.-c. 67. §. 5. pontjának harmadik bekezdésében biztosított azt a jogát, hogyha a bíróság mulasztási ítélettel vagy az alperes elismerése alapján hozott ítélettel állapította meg az eredeti érvénytelenséget, a felektől az érvénytelenség bizonyítását külön követelhetik. A jogegységi tanácsnak ez a megállapodása nem érinti azt a kérdést, hogy fenntartható-e1 az illeték abban az esetben, ha az átruházási jogügyletet annak semmissége vagy bírói érvénytelenítése dacára a felek érvényesnek tekintik, az azzal szándékolt eredményt tényleg megvalósít-