Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Ingatlan vagyonátruházási illetek. 187—192. 103 ják ós fenntartják, vagy amikor más jog (pl. magánjog) szempontjából semmis vagy eredetileg érvénytelen ügylet után az illetékre vonatkozó törvényes szabályok értelmében illeték jár (pl. ingatlanra kötött szóbeli szerződés). — (Közigazgatási Bíróság pénzügyi osztályának 311. számú jogegységi megállapodása. — 1938. jún. hó. — Pod. 1938. évi 2. f. 54.) 187. 1920 : XXXIV. t.-c. 67. §. — Ha a vevő az ingatlant nem azért bocsátotta vissza az eladónak, mert a vállait fizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni, hanem mert az eladó nem teljesítette a vállalt tehermentesítési kötelezettségét, az 1920. évi XXXIV. t.-c. 67. §-ának 5. pontja nem alkalmazható. (Kb. 11.843/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 52.) 188. 1920 : XXXIV. t.-c. 86. §. 4. bek. — A külföldi ingatlan a magyarországi hagyatéknak nem illetékköteles része, a nem illetékköteles ingatlan terhe a Magyarországon levő illetékköteles hagyatékkal nem kapcsolatos, ezt a terhet tehát az 1920 : XXXIV. t.-c. 86. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a hagyaték cselekvő állapotából levonni nem lehet. (Kb. 15.310/1937. P. sz. — M. K. LVI. évf. 50.) 189. 1920 : XXXIV. t.-c. 96. §. — A városi ingatlanvagyonátruházási illeték alapjának a megállapításánál az ingatlan értékéből az ingatlant terhelő adósságokat vagy egyéb tartozásokat az 1920 : XXXIV. t.-c. 96. §-a értelmében nem lehet levonni. (Kb. 4380/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 51.) 190. 1920 : XXXIV. t.-c. 108. §. — E §. szerint ingatlannak a közkereseti társaságba bevitele ingatlan vagyonátruházási illeték alá esik. Ebből következik, hogy az illetéket akkor is meg kell fizetni, ha a közkereseti társaságból ingatlant kivesznek, akár a társaság feloszlása következtében, akár azért, mert a tag betétjét vagy annak részét a társaságból kivonja. Lényegében tehát a törvény ingatlannak a közkereseti társaság céljára való lekötését, nemkülönben az ingatlan lekötöttségének megszüntetését olyan változásnak tekinti, amely vagyonátruházási illeték tárgya, éspedig tekintet nélkül arra, hogy a szerződés folyományaképpen megváltoztatták-e a telekkönvvi tulajdoni állapotot is. (Kb. 4333/1937. P. sz. — M. K. LVI. évf. 51.) * 191. 1929 : XXV. t.-c. 1. §. — A vitézi telek adományozására és alapítására az 1929 : XXV. t.-c. 1. §-ában biztosított vagyonátruházási illetékmentesség nem terjed ki az Országos Vitézi Szék adásvételi szerződésére még akkor sem, ha az ingatlanvétel vitézi telekként adományozás céljából történt. (Kb. 19.822/1936. P. sz. — M. K. LVIL évf. 2.) 192. Hl. díjj. 16. tét. — Az illeték-díjjegyzék 16. tételének D. kk. pontja az úrbéri külső birtoknak a belsőségtől való elszakí-