Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

78 A Hatásköri Bíróság lialározatai. az említett rendeletnek 56. pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. Következőleg N. B. illetményi követelésének elbírálása — arra •való tekintettel, hogy az mint magánjogi jogviszonyból származó Követelés, magánjogi természetű, — a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. L937. okt. 11. — 1937. Hb. 32.) 350. 7100/1925. M. E. sz. r. — Az állam] vas-, acél- és gépgyárak élelmezési üzeménél alkalmazott cukrász szolgálati járandósága iránti követelésének elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1938. febr. 14. — 1937. Hb. 78.) 351. 7100/1925. M. E. sz. r. 56. pont. — Az állami vas-, acélés gépgyáraknál kovácssegédi minőségben ideiglenesen alkalmazott órabéres, hetifizetéses munkás munkabérköyetelésének elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A 7100/1925. M. E. sz. r. 56. pontja az ilyen egyénre nem alkalmazható. (1937. nov. i:>. — 1087. Hl). 49.)1 V. o.: 1925. 111). 1.1.. 1926. Hb. 99., 1927. Hb. 0.. 1928. Hb. 26. Stb. sz. határozatokkal. 352. 7200,1925. M. E. sz. r. 89. pont. — A m. kii-, állam vasutak alkalmazottainak és hozzátartozóinak nyugdíjügyei som a rendes bíróság, sem a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe nem tartoznak, hanem ilyen ügyekben a határozathozatalra végsőfokon a, m. kir. államvasutak nyugdíjíntézeti bizottsága hivatott. Hb. Ebben az ügyben a m. kir. Közigazgatási Bíróság, úgyszintén a rendf> bíróság, valamint a m. kir. államvasutaknak a közigazgatási hatóságként jelentkező nyugdíjintézeti bizottsága egyöntetűen megtagadták a saját hatáskörüket. Itt jegyzi meg a Hatásköri Bíróság, hogy a jelen ügyben a m. kir. államvasutak nyugdíjintézeti bizottsága nem csupán, mint a m. kir. államvasutak egyik szerve, hanem egyúttal, mint. a m. kir. államvasúti alkalmazottak nyugellátási ügyeiben a 7200/1925. M. E. számú rendelet 89. pontja értelmében bizonyos igazgatási hatalomkört gyakorló szerv, vagyis tágabb értelemben, mint közigazgatási hatóság járt el. A m. kir. Közigazgatási Bíróság előtt özv. G. K.-né a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek az ellen a határozata ellen élt panasszal, amellyel részére nyugdíj helyett kegydíj állapíttatott meg. A m. kir. államvasutak nyugdíjintézeti bizottságához intézett beadványában nevezett — annak vitatása mellett, hogy tévesen vétetett fel a kegydíjasok közé, mert ő az itthoni nyugdíjasokkal tartozik egy csoportba — a következő kérelmet terjesztette elő: „A nagytekintetű Nyugdíjintézeti Bizottságtól tehát én nyugdíjjogossultságom megállapítását kérem 1931. január hó 1-től kezdődő hatállyal, mert az fennáll, s mai napig sincs olyan törvény vagy törvényes felhatalmazáson alapuló rendelet, mely szerzett és törvényen alapuló jogot nem létezőnek tekintene."