Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

66 A Hatásköri Bíróság határozatai. Közszolgálati jogviszony. 343. 1885: XXIII. t.-c. 99. §. — Nem merült fel hatásköri összeütközés a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között akkor, ha a földmívelésügyi miniszter az árvízszabályozó társulat­nak a társulati igazgató-főmérnök nyugdíjügyében hozott határo­zatát nem hagyta jóvá. a rendes bíróság pedig a társulatot a meg­állapított nyugdíjösszegnek a társulati nyugdíjpénztárba való be­fizetésére kötelezte. A földmívelésügyi miniszternek most említett határozata ugyanis nem dönti el a jogvitát, hogy az igazgató­főmérnöknek van-e a társulattal szemben, a társulat által vállalt­kötelezettség alapján, magánjogi igénye. Hb. A hatásköri összeütközésként bejelentett ennek az esetnek lényege az, hogy egyfelől a közérdekeltségek felügyelő hatóságának előterjesztése alapján a m. kir. földmívelésügyi miniszter a c.-i ármentesítö és belvíz­szabályozó társulatnak — B. F. társulati igazgató-főmérnök nyugdíjügye végleges rendezése tárgyában hozott, a 13.465 P 75 fillér és járulékai ki­fizetésére vonatkozó — 9/kgy. számú közgyűlési és 7. számú választmányi határozatait nem hagyta jóvá. Másfelől a sz.-i kir. járásbíróság B. F. nyug­díjügyének rendezésére az említett közgyűlési és választmányi határozatok alapján — amelyekre vonatkozóan a miniszteri jóváhagyás hiányát kötelem megszüntető ténynek nem tekintette — „kárelhárítási kötelezettség" címén a nevezett, társulatot 13.465 P 75 fillérnek és járulékainak az ármentesítö társulatok közös nyugdíjpénztárába való befizetésére kötelezte. A Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó hatásköri összeütközés ese­teit az 1907. évi LXI. t.-c. 7. §-ának 1—5. pontja kimerítően (taxatíve) határozza meg. A törvény felhívott rendelkezéseire figyelemmel a jelen esetben csak az 1907. évi XLI. t.-c. 7. §-ának 4. pontjában meghatározott hatásköri összeütközés esetéről lehetne szó, erről is azonban csak akkor, ha és amennyiben a m. kir. földmívelésügyi miniszternek az említett közgyűlési és választmányi határozatok jóváhagyását megtagadó 35.388/1936/VI. A. számú döntése olyan közigazgatási hatósági határozatnak volna tekint­hető, amely B. F. nyugdíjügyét, mint jogvitás kérdést, hatósági jogon (jure imperii) úgy a társulatra, mint a nevezettre kötelezőleg, érdemben elbírálja. Ebben az esetben ugyanis — a hatósági döntés az ügy érdemében a jogviszonyban álló felekre kötelezően történvén — úgy a közigazgatási hatóság, mint a rendes bíróság — az utóbbi nem jogerősen — ugyanannak az ügynek az érdemében határozott volna és így felmerült volna kettejük között az 1907. évi LXI. t.-c. 7. §-ának 4. pontjában meghatározott hatás­köri összeütközés esete. A fentiekre tekintettel tehát elsősorban az a kérdés volt eldöntendő, hogy a m. kir. földmívelésügyi miniszternek ez a 35.388/1936/VI; A. számú határozata ilyen, az ügy érdemére vonatkozó és az érdekelt felekre kölcsö­nösen kötelező határozat-e vagy sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom