Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre polgári ügyekben. 65 Gazdasági munkaszerződések. 341—342, nem alaki, hanem — tartalmi kelléke hiányzik, nem ok arra, hogy a szerződésre alapított követelést a közigazgatási hatóság ne hírálja el. Hb. A gazdasági munkaszerződésekből származó vitás kérdések elbírálását — amennyiben azok az 1»>8. évi II. törvénycikkben meghatározott módon köttettek — a törvény 72. §-a a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja. Kivételt csak a törvény 73. §-a és 8. §-a lesz. melyek közül a 73. §. kifejezetten a törvényben előírt alakszerűségek megtartása nélkül kötött szerződésekből eredő minden vitás kérdés elbírálására a rendes bíróság hatáskörét állapítja meg, míg a 8. §. azt mondja ki. hogy a „nem ezen törvényben meghatározott módon kötött szerződésekből eredő igények a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthetők". A törvény 73. §-ában foglalt hatásköri rendelkezés a jelen esetben figyelembe nem jöhet, mert a törvényben előírt alakszerűségek betartattak. A törvény 8. §-ában foglalt hatáskört megállapító rendelkezés tekinteteben pedig azt kellett eldönteni, hogy a „törvényben meghatározott mód" á szerződés megkötésének alakszerűségeire vagy egyúttal a szerződésnek a törvényben felsorolt tartalmi kellékeire is vonatkozik-e"? A Hatásköri Bíróság megállapítása szerint a „törvényben meghatározóit mód" alatt kétségtelenül a szerződés megkötésének alakszerűségét és nem tartalmát kell érteni. (Hasonló: 1902'. Hb. 4. és 1912. Hb. 95. sz.) Kitűnik ez a törvény javaslatához fűzött indokolásnak abból a részeiből, melyek szerint: ..a 8. §. a szerződéskötésnek kötelező alakszerűségét szabja meg annak kijelentésével, hogy az oly szerződés, amely ezek mellőzésével köttetett meg. gyors közigazgatási érvényességre számot nem tarthat" és hogy .,a 8. §-ban kimondott azon imperatív elhatározásnak, hogy a gazdasági munkaszerződések a községi elöljáróság előtt kötendők meg — s illetve annál láttamozás végett bemutatandók. az volna a szigorú konzekvenciája, hogy az ezen rendelkezéssel ellentétes módon létrejött szerződés teljesen érvénytelennek nyilváníttassák. Mivel azonban a szükséges mértéken felül a cselekvési szabadságot hiba volna korlátozni, elegendőnek tartom, ha az elöljáróság mellőzésével kötött szerződésektől csak a. közigazgatási hatóságok jogsegélye tagadtatik meg". (Képviselőház irományai. 1896—1901. X. kötet 62. 1.) Ebből az indokolásból pedig nyilvánvaló, hogy a S. §-ban foglalt fenti kitétel kizárólag az alakszerűségek betartására vonatkozik. Ennélfogva csak a törvényben megszabott alakszerűség hiánya vonja el a szerződést a közigazgatási hatóság hatásköréből, de az, hogy a szerződésnek a törvényben egyebütt megszabott valamely — nem alaki, hanem — tartalmi kelléke hiányzik, nem ok arra, hogy a szerződésre alapított követelést a közigazgatási hatóság ne bírálja el. (1937. okt. 11. — 1937. Hb. 50.) Döntvénytár 1938. 5