Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

64 A Hatásköri Bíróság határozatai. az annak behajtására kirendelt ügygondnok által érvényesítése érinti-e hatásköri hovatartozás kérdését. Ezt a kérdést a Hatásköri Bíróság tagadó értelemben döntötte el. Az 1881. évi LX. t-c. (Végrehajtási törvény) 124. §-ában szabályozott unyuondnok-kirendelésnek célja az. hogy a lefoglalt követelés behajtassák. Az ügygondnok tehát a végrehajtató érdekében ugyan, de csak a végre­hajtást szenvedő jogán léphet fel, mert a végrehajtást szenvedő követelését érvényesíti és mert ennek adósa ellen jár el. Erre tekintettel az ügy­gondnokot ugyanazok a jogok — tehát sem több, sem kevesebb — illetik meg, mint a végrehajtást szenvedőt. Ehhez képest a követelést az ügy­gondnok csak azon a módon és abban az alakban érvényesítheti, amint azt a végrehajtást szenvedő érvényesíthetné az adós ellen, akinek a jogi helyzete épen erre tekintettel egyáltalán nem változik. A kifejtettek szerint tehát az ügygondnoki kirendelés ténye nem változtat a követelés jogi természetén és az ügygondnok behajtási igénye teljesen azonos a végrehajtást szenvedőnek behajtási igényével. A fentiek szerint tehát az ügygondnok a követelés behajtására csak azt az eljárási módot alkalmazhatja, amely a végrehajtást szenvedőnek tényleg rendelkezésére állott. Következőleg — minthogy S. L.-sal szemben lefoglalt és letiltott köve­telés, melynek behajtását az ügygondnok szorgalmazza, az 1898. évi II. t.-c. rendelkezéseinek megfelelően megkötött gazdasági munkaszerződés alapján járó igény, amelynek a behajtására irányuló eljárás a fent hivatkozott törvény 72. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik — a, jelen esetben a közigazgatási hatóság hivatott eljárni, jóllehet a köve­telést nem maga a jogosított, a végrehajtást szenvedő, hanem végrehajtási letiltás során a helyébe lépett bíróilag kirendelt ügygondnok érvényesíti. Hasonló jogi álláspontot foglalt el a Hatásköri Bíróság a II. számú teljes-ülési határozatában is. (1938. febr. 14. — 1937. Hb. 29.) 341. 1898: II. t.-c. 1. §., 1907: XLV. t.-c. 1. §. — A kertműve­lés és különösen a „kertészetiben végzett termelői munka, annak minőségére tekintettel gazdasági és nem házi (háztartási) munka. A kertészetben végzett munkája után a munkavállaló vagy gazda­sági cseléd, vagy gazdasági munkás. Az, aki a kertészeti munkára nem havi vagy évi bér mellett szerződött, hanem órai téres díjazás­ban részesül, nem gazdasági cseléd, hanem gazdasági munkás. Az ilyen gazdasági munkás munkabérkövetelése csak akkor érvé­nyesíthető a közigazgatási hatóság előtt, ha a munkás az 1898 : II. t.-c. 1. §-a értelmében igazolvánnyal van ellátva; ha ilyen igazol­ványa nincs, úgy követelésének elbírálására a rendes bíróság hivatott. (1937. nov. 15. — 1937. Hb. 61.) 342. 1898:11. t.-c. 8. §. — E §-ban foglalt jogszabály alapján csak az 1898 : II. t.-c.-ben megszabott alakszerűség hiánya vonja el a szerződést a közigazgatási hatóság hatásköréből, de az, hogy a szerződésnek a törvényben egyebütt megszabott valamely

Next

/
Oldalképek
Tartalom