Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Semmisségi panasz. Í3Í—138. HM betéssel rendeli értesíteni, hogy jogában áll e végzés kézbesítésétől számí­tott 8 nap alatt semmisségi panaszát írásban indokolni. E határidő lejárta után az iratok az ügyviteli szabályoknak megfe­lelően felszereive a kin ítélőtábla útján a m. kir. Kúriálioz terjesztendők fel. A kir. ítélőtáblának e bűnügyben hozott azl az ítéletét, mely az egyes­biró által kiszabott szabadságvesztésbiintetés tartamát felemelte, az első­fokon eljárt kir. járásbíróság 1937. évi december hó 14-én I!. 134 13—1937. szám alatt felvett jegyzőkönyvben azzal a felvilágosítással hirdette ki a vádlott előtt, hogy az ítélet ellen semmisségi panasszal nem élhet. Ugyan­akkor hozott végzésével a kir. járásbíróság' a másodfokú ítéletet jogerősnek és végrehajthatónak nyilvánította, vádlottnak pedig büntetése megkezdé­sére két havi halasztást adott. A vádlott másnap ("inként megjelent a kir. járásbíróság előtt, S a kir. ítélőtábla ítélete ellen a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján semmisségi panaszt jelentett be, egyben kijelentette, hogy az ítélet kihirdetésekor azért nem élt perorvoslattal, mert az eljáró bíró azt közölte vele. hogy ilyennek helye nincsen. A kir. járásbíróság a bejelentett semmisségi panaszt H. 134/14—1937. szám alatt hozott végzésével visszautasította azzal az indokolással, hogy az 1928: X. t.-c. 30. §-a szerint a Bp. 385. §. 1. c) pontjában meghatározott semmisségi panasznak csak akkor van helye, ha a kir. ítélőtábla a súlyo­sabb büntetést a minősítés megváltoztatásával szabta ki. A vádlottnak e végzés ellen bejelentett felfolyamodása alapos, mert a Bpn. 32. §-a értelmében az a bíróság, melynél a semmisségi panaszt beje­lentik, a panaszt csak akkor utasíthatja vissza, ha az elkésett, vagy arra nem jogosított egyén használta, de különben is téves az elsőbíróság végzé­sében elfoglalt álláspont, amennyiben a II. Kn. 30. §-ának helyes érteimé az állandó bírói gyakorlat szerint az. hogy a másodfokú ítélet ellen a büntetés felemelése esetén a változatlan minősítés mellett is van a Bp. 38.">. §. 1. a) és c) pontja alapján semmisségi panasznak helye. Túllépte tehát hatásköréi a kir. járásbíróság, amikor a vádlott sem­misségi panaszát a Bpn. 32. §-ában megengedett eseteken kívül utasította vissza, de hatásköri törvénysértést követett el már előzőleg is azzal, hogy a vádlottat téves kioktatással megakadályozta perorvoslat bejelentésében, továbbá, hogy a másodfokú ítéletet, mely ellen semmisségi panasz használ­ható lett volna, jogerősnek és végrehajthatónak mondta ki, s végül hogy a vádlottnak a még nem jogerősen kiszállott büntetése megkezdésére halasz­tást adott. A törvénysértő végzéseket és eljárást a m. kir. Kúria ezért a Bp. 384. §. 4. pontja alá eső semmisségi okból — részben hivatalból — megsemmi­sítette. - mivel semmisségi panasznak ezúttal helye van és a vádlott azt az ítélet közlésekor saját hibáján kívül nem jelenthette be. — a m. kir. Kúria a mulasztást vétlennek tekintette, a panaszt kellő időben bejelentettként el­fogadta, s az elsőtökön eljárt kir. járásbíróságot további szabályszerű el­járásra utasította. (1938. évi február hó 14. napján. — B. III. 289/938.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom