Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

166 Büntetőjog. Tévesnek látszik a kir. ítélőtábla által az elsőfokú bíróságnak adott az az utasítás is. amely Gy. György vádlott által a jelen ügyben előzetes letartóztatásban eltöltöttként jelzett időnek a Btk. 94. §. alapján leendő beszámítására vonatkozik. Ugyanis a törvény helyes értelmezése szerint — amelynek a m. kir. Kúria jogegységi tanácsa 1986. B. I. 4361/1936. szám alatt hozott határozatában kifejezést is adott — és a 8. számú büntető jogegységi döntvényében lényegileg ugyanezt a kérdést döntötte el — a Btk. 51. §. 2. bekezdése és feltételes szabadonbocsátás kedvezményének a Btk. 50. §. alapján történt megvonásának következménye tárgyában 25.194/1891. I. M. szám alatt kelt (Marschalkó VI. köt. 442. old.) igazságügyminiszteri kijelentés szerint a feltételesen szabadon bocsátott egyén újabb letartóztatásának az ideje a fe'tételes szabadság visszavonása esetében a még kiállandó büntetés tartamába beszámítandó. E letartóztatás napjától az általa elkövetett újabb büntetendő cselekmény miatt folyó idő —. a feltételes szabadonbocsátás által félbeszakított — előzőleg megállapított szabadságvesztésbüntetés kitöltésének napjáig vizsgálati fogságnak — előzetes letartóztatásnak — semmi körülmények között nem tekinthető. Mert az illető letartóztatott, tekintettel a, Btk. 51. §; 2. bekezdésére, elfogatása napjától kezdve a feltételes szabadonbocsátás által félbeszakított, előzőleg megállapított szabadságvesztésbüntetését tölti, s így az újabb büntető ítéletben a letartóztatás ideje sem előzetes letartóztatás, sem vizsgálati fogság gyanánt nem számítható be mindaddig, amíg a félbeszakított előző szabadságvesztésbüntetését ki nem töltötte: (az iratok tartalma szerint Gy. György vádlotton az ez ügyben történt letartóztatása után tényleg az előző jogerős szabadságvesztésbüntetés folytatólagos végrehajtása foganatba is vétetett a hartai országos büntető intézet által), ennek a szabadságvesztésbüntetésnek kitöltése után azonban nincs akadálya annak, hogy az újabb büntetendő cselekmény miatt jogerős elítéltetése napjáig folyó idő alatt előzetes letartóztatásban töltött idő a. Btk. 94. értelmében beszámítás tárgyává tél essék. (1937. évi október hó 26: napján. — B. III. 3933/937.) 435. II. Bn. 20. §. 2. bek. — 1920: XXXII. t.-c. 6. §. — Mellékpénzbüntetés adócsalásnál. K. Megjegyzi a m. kir. Kúria, hogy az alsóbbfokú bíróságok tévesen szabtak ki a 2 rendbeli adócsalás vétségéért mellékbüntetésül csak egy rendbeli pénzbüntetést, mert a II. Bn. 20. §. 2. bekezdése értelmében érintetlenül marad az 1920: XXXII. t.-c. (i. §-ának az adócsalás miatt, mellékbüntetésként kiszabható pénzbüntetésre vonatkozó rendelkezése; a most hivatkozott törvényszakasz szerint a szabadságvesztésbüntetésen felül minden esetben pénzbüntetést is ki kell szabni. A mellékbüntetésként kiszabandó pénzbüntetés tehát úgy az általános, mint a fényűzési forgalmi-adócsalásért külön-külön lett volna megállapítandó. Minthogy azonban az alsóbbfokú bíróságoknak ez a rendelkezése nem szolgált a vádlott sérelmére, hanem ellenkezőleg a javára szolgált, mert igy a kiszabott mellékbüntetés behajthatatlansága esetére egy nappal ke-