Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

166 Büntetőjog. Tévesnek látszik a kir. ítélőtábla által az elsőfokú bíróságnak adott az az utasítás is. amely Gy. György vádlott által a jelen ügyben előzetes letartóztatásban eltöltöttként jelzett időnek a Btk. 94. §. alapján leendő beszámítására vonatkozik. Ugyanis a törvény helyes értelmezése szerint — amelynek a m. kir. Kúria jogegységi tanácsa 1986. B. I. 4361/1936. szám alatt hozott határoza­tában kifejezést is adott — és a 8. számú büntető jogegységi döntvényében lényegileg ugyanezt a kérdést döntötte el — a Btk. 51. §. 2. bekezdése és feltételes szabadonbocsátás kedvezményének a Btk. 50. §. alapján történt megvonásának következménye tárgyában 25.194/1891. I. M. szám alatt kelt (Marschalkó VI. köt. 442. old.) igazságügyminiszteri kijelentés szerint a feltételesen szabadon bocsátott egyén újabb letartóztatásának az ideje a fe'tételes szabadság visszavonása esetében a még kiállandó büntetés tarta­mába beszámítandó. E letartóztatás napjától az általa elkövetett újabb bün­tetendő cselekmény miatt folyó idő —. a feltételes szabadonbocsátás által félbeszakított — előzőleg megállapított szabadságvesztésbüntetés kitöltésé­nek napjáig vizsgálati fogságnak — előzetes letartóztatásnak — semmi kö­rülmények között nem tekinthető. Mert az illető letartóztatott, tekintettel a, Btk. 51. §; 2. bekezdésére, elfogatása napjától kezdve a feltételes szaba­donbocsátás által félbeszakított, előzőleg megállapított szabadságvesztés­büntetését tölti, s így az újabb büntető ítéletben a letartóztatás ideje sem előzetes letartóztatás, sem vizsgálati fogság gyanánt nem számítható be mindaddig, amíg a félbeszakított előző szabadságvesztésbüntetését ki nem töltötte: (az iratok tartalma szerint Gy. György vádlotton az ez ügyben történt letartóztatása után tényleg az előző jogerős szabadságvesztésbünte­tés folytatólagos végrehajtása foganatba is vétetett a hartai országos bün­tető intézet által), ennek a szabadságvesztésbüntetésnek kitöltése után azonban nincs akadálya annak, hogy az újabb büntetendő cselekmény miatt jogerős elítéltetése napjáig folyó idő alatt előzetes letartóztatásban töltött idő a. Btk. 94. értelmében beszámítás tárgyává tél essék. (1937. évi októ­ber hó 26: napján. — B. III. 3933/937.) 435. II. Bn. 20. §. 2. bek. — 1920: XXXII. t.-c. 6. §. — Mel­lékpénzbüntetés adócsalásnál. K. Megjegyzi a m. kir. Kúria, hogy az alsóbbfokú bíróságok tévesen szabtak ki a 2 rendbeli adócsalás vétségéért mellékbüntetésül csak egy rendbeli pénzbüntetést, mert a II. Bn. 20. §. 2. bekezdése értelmében érin­tetlenül marad az 1920: XXXII. t.-c. (i. §-ának az adócsalás miatt, mellék­büntetésként kiszabható pénzbüntetésre vonatkozó rendelkezése; a most hivatkozott törvényszakasz szerint a szabadságvesztésbüntetésen felül min­den esetben pénzbüntetést is ki kell szabni. A mellékbüntetésként kisza­bandó pénzbüntetés tehát úgy az általános, mint a fényűzési forgalmi-adó­csalásért külön-külön lett volna megállapítandó. Minthogy azonban az alsóbbfokú bíróságoknak ez a rendelkezése nem szolgált a vádlott sérelmére, hanem ellenkezőleg a javára szolgált, mert igy a kiszabott mellékbüntetés behajthatatlansága esetére egy nappal ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom