Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

156 Büntetőjog. .súlyosabb büntetőjogi beszámítás alá vonni, s a felfegyverkezés fogalma alatt ennél a bűncselekménynél nemcsak a lő vagy szál fegyvert kell érteni, hanem minden ütő vagy vágó eszközt, mely a támadás könnyebb elhárítására, testi sértés okozására, sőt az emberi élet kioltására is alkalmas. Az adott esetben a vádlott támadás céljából vette elő /.sebkését, azt kinyitva testi sértés okozására alkalmassá tette, — s azzal a sértett felé tartva azt támadásra fel is használta. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla mikor a vádlott cselekményét az 1914: XL. t.-c. 6. §-ának 2. bekezdése szerint minősítette. évi december hó 7. napján. — B. t. 3287 997.) A becsület védelméről szóló 1914: XLI. törvénycikk. 424. Bv. 1. §., Btk. 96. §. — Ha a sajtóközlemény az országgyűlés mindkét házának becsület jogát támadja meg. kétrendbeli rágalmazást kell megállapítani. K. Vádlott bűnösségének fokát vizsgálva, á kir. kúria is enyhítőként vette számba a vádlott büntetlen előéletét. Ellenben nem .fogadta el enyhítőnek a kir. ítélőtábla ítéletében kiemelt azt a körülményt, hogy vádlott nemzete érdekében hazafias célt vélt szolgálni, mert cikkében a törvényhozás tekintélyének lejáratására irányuló célzat ismerhető fel, az ilyen irányú tevékenység pedig a hazának nem javára, hanem ártalmára szolgál. A vádlott által szem előtt tartott célzat tehát cselekményét nemcsak nem enyhíti, hanem ellenkezőleg súlyosbítja. Súlyosítóként tudta be a kir. Kúria, hogy az alsófokú bíróságok a cselekmény minősítésénél vádlott javára tévedtek, mert. a vádbeli cikk a törvényhozás két házának, a felsőháznak és képviselőháznak, tehát két különálló személyöss/.ességet alkotó hatóságnak becsületjogát támadta meg. és így cselekménye két rendbeli sajtó útján elkövetett felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségét foglalja magában. Súlyosító továbbá, hogy vádlott nem egy személyt, hanem sok tagból álló személyösszességet illetett rágalommal. (1938. évi április hó 7. napján. — B. I. 896/988.) 425. Bv. 1., 2. §. — Bírálat jogosságának hatása. — A meg engedett bírálat joga nem terjed addig, hogy a bíráló a megbírált mű .szerzőjével szemben a szerzőséggel kapcsolatban sem álló magatartására nézve sértő tényállításokat használjon. K. A másodbíróság ítélete ellen vádlott és a védő, a bűnösség ineg.állapítása miatt és a kiszabott büntetés enyhítése végett jelentettek I*. a Bp. 385. §. 1. a) pontjára és a 11. Bn. 28. §~ára alapított, semmisségi panaszt. A bűnösség kérdésében használt panaszrészeknek, az előző védekezési bői megállapítható jogi indoka az. hogy a vád tárgyává tett sajtóközlemény, a főmagánvádlónak egy korábban megjelent és a jóizlést sértő elbeszélését tette a közérdek szempontjából bírálat tárgyává és mivel ez a