Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Hatósági közeg elleni erőszak. — Rágalmazás. — Bírálat 157 jqg t > ssága. 4 23—4 25. bírálat a jogos határok keretéi nem lépte túl, bűncselekményt nem is állapit meg. A panaszoknak ez a része alaptalan. Az egyébként megengedett bírálat joga ugyanis nem terjedhet addig, hogy a bírálat címen, a megbírált irodalmi mű szerzőjével szemben, a szerzőséggel egyébként kapcsolatban nem .illó magatartására nézve, sértő tényállítások legyenek használhatók. Már pedig a vádlott éppen ezt tette akkor, amikor bírálatában világosan és ismételten (italt arra, hogy a íő magán vádló egy ellene folyamatban volt eljárás során előzetes fogvatartást állott ki. Mivel ennek a körülménynek célzatos kiemelésére a főmagánvádlóirodalmi működésének tárgyilagos és higgadt megbírálása szempontjából egyáltalán nem volt szükség, nyilvánvaló, hogy az idevonatkozó tényállítások használata nem a tárgyilagos bírálat, céljait szolgálta, hanem a főmagánvádló megbélyegzésére irányult. Ámde a főmagánvádló előéletének és elszenvedett előzetes fogvatartásának célzatos felhánytorgatása még a jogos bírálat címén sem tekinthető megengedettnek. Ugyancsak nem bírálat, hanem tisztán sértegetés célját szolgáló tényállítás az is, hogyr a főmagánvádló tizenhat pengős honoráriumért, szerelmének háta közepét is a közönség felé mutogatja. És mivel ezeknek a tényállításoknak valósága, a másodbíróságnak e részben helyes indokolása szerint, szabályszerűen indítványozott, elrendelt és lefolytatott valóság bizonyítási eljárás hiányában, bebizonyítottnak nem fogadható el. nem is tévedett a másodfokon eljárt bíróság akkor, amikor az ítéletében felsorolt rágalmazó jellegű és valónak nem bizonyult tényállításokra figyelemmel, a vádlott bűnösségét megállapította. (1037. évi december hé 1. napján. — B. I. 4772/937.) 426. Bv. 1, §. — St. 32. §. — Sajtótermékben elkövetett rágalmazó tényállításnak más sajtótermékben teljes egészében fenntartása az előbbi szöveg' betűrendi ismétlése nélkül is megállapítja a sajtó útján elkövetett újabb rágalmazás tényálladékát. K. A in. kii. Kúria a közvédő és a vádlott részéről a Bp. 384. §. 9. pontja alapján használt panasznak a törvényszék előtt tett bizonyítási indítvánnyal kapcsolatos részét, továbbá a vádlott panaszának az írásbeli indokok szerint a Pp. 384. §-ának ő. és 11. pontjaira kiterjesztett részét visszautasítja, a közvédő és a vádlott panaszának többi részét pedig elutasítja; ellenben a másodbíróság ítéletének a cselekmény minősítéséről és ezzel kapcsolatban a vagyoni felelősségről rendelkező részét is, a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott semmisségi okból, a büntetés kiszabásáról rendelkező részét pedig a II. Bn. 28. §-ában meghatározott semmisségi okból, a Bpn. 33. §-ának első bekezdéséhez képest megsemmisíti, a vádlott cselekményét szerzői minőségben, sajtó útján elkövetett három (3) rendbeli, rágalmazás vétségének minősíti. Alaposnak ítélte a m. kir. Kúria a. közvádlónak a cselekmény minősítése tekintetében használt panaszát.