Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Hatósági közeg elleni erőszak. 121—422. 155 egyének polgári öltözetben, a járőr hivatásának gyakorlásához tartozott, — ebből a. célból joga, sőt kötelessége volt a vádlott nyilvános jellegű tánciskolájának helyifiégében megjelenni. Nem tévedtek tehát az alsófokú bíróságok, mikor megállapították, hogy a járőr hivatásának jogszerű gyakorlásában járt el és amikor a járőr egyik tagját hivatásának ebbeli jogszerű gyakorlásában erőszakkal akadályozó vádioltat, hatósági közeg ellen való erőszak vétségében bűnösnek mondották ki. A bűnösség megállapítása miatt a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára alapított semmisségi panasza ezért alaptalan. A becsületsértés vétségét illetően a Bv. 18. §-ának nem alkalmazása miatt érvényesített semmisségi panaszt a kir. Kúria, lő. számú jogegységi döntvényének rendelkezése szerint a Bp. 385. §-ának 2. pontjára alapítottnak kell tekinteni. A semmisségi panasznak ez a része azért alaptalan, mert az alsófokú bíróságok nem állapítottak meg olyan tényeket, melyekből arra lehetne okszerűen következtetni, hogy a sértettek jogellenes vagy kihívó magatartást tanúsítottak. A fentebb kifejtettek szerint a sértettek jogszerűen jártak el, s az a magatartásuk, hogy kötelességük teljesítése végett a vádlott tánciskolája pénztárhelyiségében megjelentek és paranesnokuk a vádlottat arra kérte, hogy a polgári ruhába öltözött katonákat a tánciskolából igazoltatás végett küldje ki, vagy nevüket mondja meg. kihívónak nem minősíthető. Márpedig az irányadó tényállás szerint ez váltotta ki a vádlottból a becsületsértő kijelentések használatát. A vádlott bűnösségének a megállapítása és a Bv. 18. §-ának nem alkalmazása ennélfogva tévedés és törvénysértés nélkül történt. Mindezekhez képest a mindkét irányban alaptalan semmisségi panaszt a Bpn. 36. §-ának 1. bekezdése alapján el kellett utasítani. (1937. évi szeptember hó 28. napján. — B. I. 2453/1937.) 423. Hv. 6. §. 2. bek. — Támadás céljából zsebkés használata e §. alá esik. K, A kir. ítélőtábla ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be: a vádlott a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján, mert a vádlott cselekményét a kir. ítélőtábla az 1914: XL. t.-c. 4. §-ának 2. bekezdése alá eső hatósági közeg ellen való erőszak vétsége helyett az 1914: XL. t.-c. (5. §-ának 2. bekezdése szerint minősülő felfegyverkezetten elkövetett hatósági közeg ellen való erőszak bűncselekményének minősítette. A semmisségi panasz egyik irányban sem alapos. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a vádlott nyitott bicskával támadt az öt megfékezni igyekvő rendőrtiszthelyettesre. A zsebkés az ember testi épségét, sőt életét is veszélyeztető eszköz. Ha. tehát azt a tettes támadási célból veszi magához, vagy azt támadásra felhasználja, — a tettest büntetőjogi értelemben felfegyverkezettnek kell tekinteni. Kétségtelen ugyanis, hogy a törvényhozó e súlyosabb minősítéssel a hatósági közeg életét, és testi épségét veszélyeztető támadást kívánta