Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

154 Büntetőjog. ménye más bűncselekmény ismérveit sem tünteti fel, miért is a kir. Kúria mindkét alsófokú bíróság ítéletének vonatkozó részét megsemmisítette és a nt.'\ezett vádlottak bűnösségét a sértett erdőör fegyverének jogtalan eltulajdonítása miatt is megállapította és tekintettel arra, hogy az ilyfajta fegyver értéke — köztudomás szerint — a 200 pengőt meg nem haladja, a vádlottaknak ezt a cselekményét a Btk. 333. §-ába ütköző és a Bn. 48, §-ának első bekezdése szerint minősülő lopás vétségének minősítette. (1937. évi október hó 14. napján. — B. II. 1977/937.) 422. Hv. 4. §. — Hivatásának jogszerű gyakorlásában jár el a katonai járőr, ha a hatóságilag engedélyezett nyilvános jellegű tánciskolában katonai egyének ellenőrzése céljából megjelenik. Hatósági közeg elleni erőszakot követ el az, aki az ilyen katonai járőr tagját hivatásának jogszerű gyakorlásában erőszakkal akadályozza. A m. kir. Kúria végzésének indokolása. K. A kir. ítélőtábla ítélete ellen a védő a Bp. 385. §-ánák t. a) pontja alap ján a bűnösség megállapítása, miatt jelentett be semmisségi panaszt. A panasz írásbeli indokolása szerint a vádlott bűnösségének a hatósági közeg ellen való erőszak vétségében történt megállapítása azért sérelmes, mert a N. J. szakaszvezető által vezetett járőrnek nem volt joga a vádlott vezetése alatt álló tánciskola helyiségébe behatolni: s így mikor oda behatolt, nem volt hivatásának jogszerű gyakorlásában. Az ilyen eljárásnak akadályozása pedig nem valósítja meg a hatósági közeg ellen való erőszak vétségét, Továbbá sérelmes a vádlott elítéltetése a járőr sereimére elkövetett, £( Ihatalmazásra üldözendő becsületsértés vétsége miatt, mert a becsületsértés elkövetésére a sértetteknek: a katonai járőr tagjainak, — jogellenes és kihívó viselkedése adott okot. ennélfogva, a Bv. 18. §-a értelmében a vádlott a büntetés alól felmentendő. A semmisségi panasz egyik irányban sem alapos. Előrebocsátja a kir. Kúria, hogy a védelem a panasz írásbeli indokolásában a kir. ítélőtábla által valónak elfogadott tényállás helyességét is megtámadta, ezt azonban nem lehetett figyelembe venni, mert a Bpn. 33. §-ának utolsó bekezdése szerint ez a tényállás ehelyütt a határozathozatalnál kötelezően irányadó. A felhozotl anyagi jogi okok pedig nem helytállók. Az irányadó tényállás szerint N. ,J. szakaszvezető a készültség egy járóiét, katonai egyének ellenőrzése céljából azért vezette a vádlott tánciskolájának helyiségébe, mert olyan értesülést szerzett, hogy e tánciskolában katonai egyének polgári ruhába öltözve mulatnak. A vádlott tánciskolája hatóságilag engedélyezett nyilvános jellegű iskola. Nem lehet kétséges, hogy a katonai készültségnek hivatásához tartozik a katonai egyének ellenőrzése. Az sem kétséges, hogy tényleges szolgálatot teljesítő legénységi állományú katonák nyilvános helyen polgári ruhában nem jelenhetnek meg. Annak megállapítása tehát, hogy a vádlott tánciskolájában voltak-e katonai