Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Hatóság elleni erőszak. — Rablás és lopás elhatárolása. 421. 153 valamint a tettesek összehozásában és együttártásában megnyilatkozó fokozott tevénysége méltán becsülhető olyan cselekvőségnek, melyet a Hv. 6. §-a első bekezdéséhek első tétele mint vezetői tevékenységet szigorúbban büntet. Ellenben alaposnak ítélte a kir. Kúria a kir. főügyész semmisségi panaszának azt a rés/ét. moly a .1. János. K. Károly, F. Ferenc István, A. Ádám. G. Géza és L. Lajos vádlottaknak a vád egy része alól való felmentését sérelmezi. Ebben a vonatkozásban azonban a kir. főügyész panasza csak annyiban helytálló, amennyiben az a nevezett vádlottak bűnösségének a sértett érdőőr puskájának jogtalan eltulajdonítása miatt való megállapítását is kívánja, míg a kir. főügyésznek azt a jogi állásfoglalását, hogy ez a cselekmény a rablás tényálladékát valósítja meg. a kir. Kúria nem osztja. A kii-. Kúria megítélése szerint a nevezett vádlottaknak az erdőőr puskájának elvételében megnyilvánult cselekvősége csupán a lopás ismérveit tünteti fel. Az irányadó tények szerint ugyanis a sértett erdőőr lefegyverzése csak eszközül szolgált a tetteseknek ama céljuk elérésében, hogy a sértett erdőőrt megverhessék és a puska hazavitelét csak akkor határozták el. amikor a sértett erdőőr elmenekülése után az a kezükben maradt. Semmi kétség nem forog fenn az iránt, hogy ők a sértett erdőőrt nem a puskának mint vagyontárgynak megszerzése végett, hanem azért támadták meg és fegyverezték le. hogy őt ekként harcképtelenné tegyék és vele mint harcra képtelennel saját testi épségük és életük veszélyeztetése nélkül elbánhassanak s ugyanez a cél és nem a puska erőszakkal való megszerzésének gondolata lebeghetett kétségkívül a felbujtó L. Lajos előtt is. amikor a tetteseket a sértett lefegyverzésére és puskájának összetörésére buzdította. De habár ekként az anyagi jog szabályaiba ütköznék is a vádnak megfelelően a rablás megállapítása, másfelől nem férhet kétség ahhoz sem. hogy a vádlottaknak a puska elvétele körüli cselekvősége a lopás tényálladékát kimeríti. L. Lajos vádlottnak a tettesekhez intézett az az utasítása ugyanis, hogy a lefegyverzett erdőőr puskájának záródugattyúját hozzák el neki bemutatás végett, nem egyéb, mint a lopás elkövetésére irányuló felhívás, mert hisz a záródugattyú is a sértett erdőőr tulajdona volt és annak elhozása csak úgy volt lehetséges, ha a tettesek azt az erdőőr birtokából elveszik, míg a tetteseknek abban a cselekvőségében, hogy a sértett erdőőr elmenekülése után a kezükben maradt puskát a sértett beleegyezése nélkül a helyszínéről .1. János lakására vitték és ott elrejtették, a tettestársaságban elkövetett lopás alkotó elemei ismerhetők fel. tekintve, hogy a hazavitel és elrejtés fényéből biztos következtetés vonható a tettesek eltulajdonítási célzatára is. Épen ezért bár helyesen foglaltak állást az alsófokú bíróságok abban a tekintetben, hogy a vádlottak cselekménye a rablás tényálladékát meg nem állapítja, mégis tévedtek abban, hogy a vádlottak szóban forgó cselek-