Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

138 Büntetőfog. pon a Bpn. 33. §-ának utolsó bekezdésében foglaltakra tekintettel semmisségi panasznak helye nincsen. Amennyiben pedig ez a panaszrész a védőnek a mai tárgyaláson előterjesztett azon az érvelésén nyugszik, hogy a közzétételre szánt közlemény a. valót tartalmazta, tehát nem rágalmazott, ennek hiányában pedig a Btk. 351. §-ában meghatározott vétség nem valósult meg, azért alaptalan, mert ennek a bűncselekménynek nem tényálladéki eleme a rágalmazó vagy becsületsértő állításnak a valótlansága, viszont valósága is közömbös, mert a Bv. Ifi. §-ának a bűnösséget kizáró rendelkezése a jelen bűncselekmény miatt folyó eljárásban alkalmazást a törvénynél fogva nem nyerhet. A rágalmazó, vagy becsületsértő állítás nyomtatvány útján való közzétételével történő fenyegetés — még ha való is az az állítás — kimeríti a Btk. 351. §-ában írt vétség tényálladékát. Az állítás mineműségét illetően egyedül az a mérvadó, hogy az rágalmazó, vagy becsületsértő jellegű legyen, már pedig a vádlottnak hamis adóbevallásnak hírlapi szellőztetésével, tehát olyan állítás közzétételével fenyegetőztek, ami kétségkívül rágalmazó. (1937. évi október hó 18. napján. — B. III. 923/1937.) A sikkasztás. 408. Btk. 355. §. — Sikkasztás. K. A vádlott és védő semmisségi panaszának a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett része azért alaptalan, mert az alsófokú bíróságok a kir. ítélőtábla ítéletében megállapított és e helyütt irányadó tényállásból heh es (okfejtéssel állapították meg, hogy vádlott, mint fegyőr, tehát közhivatalnok a fegyintézet igazgatósága megbízásából áruk vásárlására és a megvett áruk vételárának kifizetésére kapott pénzt jogtalanul eltulajdonította akkor, midőn azt saját céljaira fordította. Az eltulajdonítás jogtalanságát nem szűnteti meg az a körülmény, hogy vádlott az árukat a kereskedők által neki adott hitel folytán hitelbe megvásárolta, mert az eltulajdonítás be van fejezve, amidőn a közhivatalnok a határozott rendeltetéssel kapott pénzt e rendeltetésétől elvonja, már pedig ez az áruk vételárának ki nem fizetése által megtörtént, a kereskedők által engedélyezett hitelbe vásárlás legfeljebb utólagos jóvátétel lehet, ami a bűnösség kérdésére befolyással nincs. Nem tévedtek tehát az alsófokú bíróságok, midőn vádlott bűnösségét megállapították. (1088. évi február hó 9. napján. — B. II. 5043/937.i 409. Btk. 359. §. — Ezt a bűncselekményt követi el a zárlat alá vett ingatlan tulajdonosa, ha az ingatlan tartozékát a fődologtól elválasztja s mint ingóságokat eltulajdonítja. K. A semmisségi panasznak a Bp. 385. ÉJ. 1. a) pontja, alapján bejelentett részéi a m. kir. Kúria alaptalannak találta és ezért a Bpn. 36. sj-ának első bekezdése értelmében elutasította. Ugyanis az ingatlanra vezeteti zálogjog kiterjed az ingatlan tartozé-