Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Zsarolás. — Sikkasztás. — Orgazdaság rs bűnpártolás. 107—410. 139 kaira is, a végrehajtási zálogjog, valamint az árverés feljegyzése pedig azzal a hatállyal bír, hogy az ingatlan tartozékaival együtt külön zárlat elrendelése és foganatosítása nélkül is bírói zá-rlal alá vettnek tekintendő, miből következik, hogy a telekkönyvi tulajdonos végrehajtást szenvedett az ingatlant rendeltetése szerint használhatja ugyan, de csakis a jelzálog állagának és tartozékának sérelme nélkül. Ezekre tekintettel vádlottnak az a tette, hogy a zárlat alá vettnek tekintendő ingatlanának tartozékát az ingatlantól elválasztotta, s így azokat mint ingókat elvitte, elidegenítette és ez által a kielégítési alapot értékében csökkentette, a Btk. 359. §. alá eső sikkasztásnak tekintendő bűncselekmény. Minthogy pedig a Btk. 359. §-ban írt bűncselekmény sérti nemcsak a végrehajtató érdekét, hanem ennek védelmében a tulajdonjog korlátlan hatalmat és szabadrendelkezési jogot megszűntető bírói rendelkezést is. minthogy továbbá a bűncselekmény be van végezve, mihelyt az elidegenítés megtörtént, az a körülmény, hogy a tartozékaitól megfosztott ingatlannak a későbbi árverés során elért vételára a végrehajtató követelésére fedezetet nyújt vagy sem, a bűncselekmény megállapítására befolyással nincs. (1937. évi december hó 1."). nap ján. — B. II. 4977/937.) Az orgazdaság és bűnpártolás. 410. Btk. 374., 278., 279., 89. §. — Bűnpártolást követ el aki az ölési cselekménynek tanuja volt, de azt elhallgatta. — Szándékos emberölésnél enyhítő körülmény a 21 évet el nem ért életkor. K. A D. Dezsőné vádlott bűnösségének megállapítása tárgyában a kir. Kúria megítélése szerint nem tévedett a kir. ítélőtábla, mikor D. Dezsőné vádlottat a Btk. 374. §-a alá eső bűnpártolás vétségében bűnösnek mondotta ki. E vádlottnál; ugyanis tudnia kellett, hogy a közte és vádlott társa között fennállott szerelmi viszony folytán és azért, mert a vádbeli napon együtt volt gazdájával J. Jánoséknál névnapon, ahol közöttük szóváltás >* történt. — az elhalt sértett megölésével elsősorban V. Vilmost fogja a nyomozó hatóság gyanúba fogni. Ezt a gyanút kívánta D. Dezsőné vádlott eloszlatni, mikor a leütött férje segítségére hívott tanuk és az orvos, később pedig a nyomozó csendőrök előtt is elhallgatva, hogy ő közvetlen fanuja volt szeretője V. Vilmos vádbeli cselekményének és úgy igyekezett leitüntetni a helyzetet, hogy a lovak rúgták meg a sértettet vagy a névnapon verték meg őt, és amikor V. Vilmost elküldte a tanyáról, hogy a tanuk őt ott ne is lássák. 1). Dezsőné vádlottnak ez az egész magatartása, amint ezt a kir. ügyész vádiratának indokolásában is kifejtette, a nyomozó hatóság megtévesztését célozta V. Vilmos érdekében. Helyesen mondotta, ki azért a kir. ítélőtábla, hogy segítséget nyújtott neki arra. hogy a hatóság nldözése elől meneküljön és büntetlenül maradjon. A D. Dezsőné vádlott lúínösségének megállapítása tehát törvénysértés nélkül történt. A V. Vimos vádlott cselekményének a minősítésénél is törvényszerűen döntöttek az alsófokú bíróságok. Helyesen fejtették ki ugyanis, hogv V..