Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Lopás. — Zsarolás. 405—407. 137 a saját vagyoni, gazdasági érdekét, egyéni célját akarja előmozdítani, ezt a vagyoni haszonszerzési célzatot pedig Cs. K. vádlott a főtárgyaláson is hfeismerte, midiin előadta, hogy a méteienkint 60 fillérért vett vásznakat egy pengőért adta tovább. A bűncselekményeknek iizletszerűleg elkövetettekként minősítése nem zárja ki a folytatólagosságnak súlyosító körülményként vételét, mert a 8—lu esetben történt lopási és orgazdásági cselekmény tervszerűen és huzamosan véghezvittként is jelentkezik. Végül megjegyzi a m. kir. Kúria, hogy az alsóbíróságok tévesen minősítették Cs. 1. vádlottnak a cselekményét orgazdaságban való bűnsegédi bűnrészességnek, mert a tények szerint ez a vádlott a lopás büntette útján a leánya: Cs. E. vádlott birtokába került ingók elidegenítésében egyízben közreműködött, amely bűncselekménye a. részességen túlmenőleg ma !_át az orgazdaság tényálladékát meríti ki, Cs. I. vádlott a leányának, mint orgazdának volt az orgazdája, megfelelő perorvoslat hiányában azonban az alsóbíróságok tévedése helyrehozható nem volt. (1938. évi augusztus hó 24. napján. — Rsz. 3577/1938.) 406. Btk. 336. §. 6. pont, Bn. 49. §. 2. bek. 3. pont. — Tolvajszövetség. — Üzletszerűség. K. A védő semmisségi panaszának a minősítés miatt bejelentett része azért alaptalan, mert az alsófokú bíróságok az általuk megállapított abból a tényből, hogy A. András vádlott társaival előre'meg nem határozott szánni lopások elkövetésében állapodott meg. helyesen vonták le azt a jogi következtetést, hogy közte és a vádlott társai között tolvajszövetség jött létre, mely szövetség folytán követték el a vádba tett lopásokat. De a megállapított tényállás szerint az is nyilvánvaló, hogy A. Andid.- vádlott a lopásokkal tartósan, tervszerűen, ismétlési szándékkal és abból a célból foglalkozott, hogy azokból magának állandó jövedelmet szerezzen. Helyesen történt ezek szerint a vádlott terhére az üzletszerűség megá'lapítása is. (1937. évi november hó 17. napján. — B. II. 4394/937.) A zsarolás. 407. Btk. 351. §., Bv. 16. §. — LA Btk. 351. §-ban meghatározott zsarolásnak nem tényálladéki eleme a rágalmazó vagy becsületeértő állitásnak valótlansága. — II. A Bv. 16. §-nak a bűnösséget kizáró rendelkezése a Btk. 351. §-ba ütköző zsarolási esetben nem alkalmazható. A határozat mindkét vonatkozásban helytálló. A m. kir. Kúria végzésének indokolásából. K. A Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett panaszrész annyiban, -amennyiben az a fenyegetés meg nem történtére utal. s ekként a ténymegállapítás helyességét támadja, figyelembe vehető nem volt. mert ilyen ala-