Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

136 Büntetőjog. A határozat mind a négy kiemelt vonatkozásban megfelel az állandóhelyes gyakorlatnak. A m. kir. Kúria végzésének- indokolása. K. S'. -J. és B. L. vádlottak tévesen vitatják, hogy az ő cselekményük vadházastársakként közös háztartásban élésük folytán sem minősül a Btk. 336. §. 6. pont szerint, mert a Btk. 336. §. 6. p. szövege és értelme szerint közömbös, hogy a tolvajszövetség tagjai idegenek-e. vagy valamely kapcsolat fűzi őket össze. A kir. ítélőtábla a megállapított tényekből jogszerűen vonta le azt a következtetést, hogy eme vádlottaknak az a cselekménye, amely szerint előzetes elhatározásuknak megfelelően, előre meg nem határozott számú lopásokat közös közreműködéssel — habár ugyanazon sértett sérelmére és hasonló körülmények közt, harmadik társukkal együtt — követték el, tolvajszövetségben végrehajtott minősített lopás bűntette gyanánt minősül. A B. H. T. VIII. kötet 857. száma alatt közölt elvi határozatnak a több helyié utaló kifejezése nem zárja ki az ugyanazon sértett sérelmére két vagy több egyén által szövetségben több alkalommal elkövetett lopásnak a Btk. 336. §. 6. p. szerinti minősítését, mert ez a súlyosabb minősítés a szövetkezésben megnyilvánuló fokozottal)!) veszélyességet értékeli, amely fokozottabb veszélyesség pedig mind a több. mind az egyetlen sértett irányában érvényesül. A Btk. 336. §. 6. p. szerint minősülő esetekben — miként ezúttal is — többnyire üzletszerű lopás forog fenn. Az üzletszerűséghez pedig — amint ugyancsak a B. H. T. VIII. k. 857. sz. a. közölt elvi határozat hangsúlyozza — nem szükséges, hogy valaki lopásokból tartsa fenn magát és más létfenntartási keresettel ne rendelkezzék, hanem elég már az is, ha. az illető a lopásból tervszerűen, ismétlési szándékkal, mellékkereset gyanánt húz hasznot, amire nézve az irányadó tényekből S. J. és B. L. vádlottakat illetően ugyancsak okszerűen volt következtetés vonható. Az orgazdaság üzletszerűségének a lopási üzletszerűséggel azonos fogalma folytán a 857. sz. elvi határozat fent idézett szövegére, úgy a B. H. T. IV. kötet 418. sz. a. foglalt elvi határozatra, továbbá a m. kii-. Kúria B. II. 8476/lít26. és B. II. 2241/1929. sz. határozataira is tekintettel, megfelel a törvénynek a kii-. ítélőtábla által elfoglalt és megokolt az a jogi álláspont is. amely szerint Cs. E. vádlott bűncselekményét iizletszerűleg elkövetett folytatólagos orgazdaság bűntettének minősítette. Cs. E. vádlottnak és védőjének a semmisségi panasz kereteit meghaladóan a 30. sorsz. írásbeli indokolásban a tényállást támadó előadását a in. kir. Kúria a Bpn. 33. §. 3. bek. folytán figyelembe nem vehette. A most említett indokban foglalt az az érvelés pedig, hogy orgazdaság bűntettét Cs. E. vádlott azért sem követhette el. mert a vásznakat nem vagyoni haszonszerzés végett, hanem saját szükségletei kielégítésére szerezte meg. — téves, ugyanis vagyoni haszon végett szerzi meg a Btk. 370. értelmében az ingókat elsősorban éjien az az egyén, aki a megszerzéssel