Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

124 Büntetőjog. a per lényegét érintette és teljesen közömbös az, hogy a kölcsön a törvénybe vagy jóerkölcsbe ütköző voltánál fogva nem érvényesíthető, s így az ügy eldöntése más okból ugyanazon eredményre vezetett volna, mintha a kölcsönadás nem történi volna meg. A vádlott azon cselekménye tehát, hogy a polgári per jogalapját s így az ügy lényegét képező kölcsönkérés tekintetében esküvel megerősített hamis vallomást tett, a Btk. 215. §-ba ütköző és a Btk. 216. §. szerint, valamint a Btk. 92. §. alkalmazása folytán a Btk. 20. §-ához képest minősülő hamis tanuzás vétségét megállapítja. (Í938. évi január hó 2(5. napján. — B. II. 5273/937.) A hamis vád. 393. Btk. 227. §. — A Btk. 221. §-ba ütköző hamis vád tényálladéki eleméül szolgáló vádolás fogalma alá esik a büntetendő cselekmények üldözésére hivatott hátóság előtt bármely fonná ban tett olyan kijelentés, amely a. bűnvádi eljárás megindítására alkalmas és amelynek eélja is a bűnvádi eljárás megindítása, vagy folytatása. A hatóság által kihallgatott tanú pedig a kötelező feleletadás keretei között cs&k akkor marad, ha legjobb tudomása és meggyőződése szerint a valóságot adja eh"), akkor azonban midőn legjobb tudomása ellenére olyan valótlan tényállításokat tesz. amely valaki ellen bűnvádi eljárás megindítására alkalmas és tanú hamis vallomásával a bűnvádi eljárás megindítását vagy folytatását célozza, akkor túllépte a kötelező feleletadás kereteit és ezért a büntetőtörvény értelmében bűnvádi felelősséggel tartozik. A vádlottnak akkor. — midőn a hatóság előtt a sértett ellen megindult fegyelmi eljárás során tett tanúvallomásában, tudva hamisan sértettről azt állította, hogy sikkasztott, — minden kétséget kizáróan más célja nem lehetett, mint az. hogy sértett ellen a bűnvádi eljárás ezért Iefolytattassék, mert hiszen nagyon jól tudta, hogy a hatóság, a neki tudomására hozott hivatalból üldözendő bűncselekmények tekintetében eljárni köteles (Bp. 87. §.), az ebben a tudatban hamisan tett tényállítás pedig éopen úgy kimeríti a hamis vádolás fogalmát, mintha vádlott vádját feljelentés formájában tette volna meg. A sértett ellen sikkasztás büntette miatt a bűnvádi eljárás folyamatba téve nem lett. ezért a vádlott cselekménye a Btk. 22\). §. szerint minősülő hamis vád vétségét állapítja meg. Megállapítja a vádolásnak ilven értelmű fogalmát a hatóság által kihallgatott tanúnak a kötelező feleletadás keretei között tett kijelentése is. — A határozat megfelel a törvény szellemének. A m. kir. Kúria ítéletének indokolásából: K. A kir. ítélőtábla V. I.-né vádlott bűnösségét a hamis vád vétségében azért nem állapította meg, mert vádlott a hatóság perrendszeríí kérdé-