Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Hamis tanuzás* — Hamis vád. — Szemérem elleni bűn- 125 cselekmények. 392—395. sére, mini tanú tett vallomást és e vallomásátfan a kötelességszerű feleletadás kereteit nem lépte túl, amely körülmény kizárja a hamis vádolás megállapítását még az esetben is. ha az állított tények valótlanok, hanem mivel vádlott tanúvallomására esküt nem tett. a vádlott cselekménye legfeljebb a Bv. 1. §-ában írt rágalmazás vétségének megállapítására alkalmas, melynek megállapítását azonban a tettazonosság hiánya /.árja ki. A kir. ítélőtábla álláspontja azonban téves. Ugyanis a megállapított tényállás szerint V. L-né vádlott előbb a sértettről állított hamis vádakat mások előtt híresztelte és midőn ezen híresztelés folytán mások tudomására jutott ezen vádak névtelen feljelentés folytán a sértett felettes hatósága tudomására jutottak, ahol sértett ellen megindult fegyelmi eljárás során a tanuként kihallgatott vádlott, tanúvallomásában sértettről azt állította, hogy sikkasztott, tehát büntettet követett el. V. L-né vádlott, miként ezt a kir. ítélőtábla is megállapította, nagyon jól tudta, hogy sértett sikkasztást nem követett el, mert sértettről tett ezen állítását a saját azon tényével kapcsolta össze, hogy sértett sikkasztásáért a bíróságok őt ítélték el, holott a vádlott elítélése sértett cselekményével semmi összefüggésben nem volt. Bár vádlott a rendőrhatóság által a sértett ellen indított fegyelmi ügyben mint tanú hallgattatott ki és a tanúvallomásában állította tudva hamisan sértettről a sikkasztás vádját, a m. kir. Kúria a hamis vád vétsége megállapításának törvényes akadályát fennforogni nem látta. Ugyanis a . . . . mint a fejben. (1938. évi szeptember hó 6. napján. — B II. 1399/1938.) A szemérem elleni bűncselekmények. 394. Btk. 232., 65. §§. — Erőszakos nemi közösülés kísérlete. K. A panasznak az a jogi indoka pedig, hogy kísérletről nem lehet s/.ó. mert a vádlott a cselekmény befejezésétől önként elállt, nem helytálló, mert a vádlottnak bizonyított cselekménye, nevezetesen: a sértett erőszakos ledöntése, a sértett tiltakozása ellenére a sértett leszorítása a vádbeli bűncselekmény véghezvitelének megkezdésével egyértelmű, az a tény pedig, hogy a vádlott időt engedett sértettnek a szoknyája megigazítására, a cselekmény büntetőjogi beszámítását nem befolyásolja, mert a vádlott azt a cselekmény befejezése céljából engedte meg. A bűnösség tehát az anyagi törvény helyes alkalmazásával állapíttatott meg. (1938. évi május hó 25. napján. — B. I. 1729/938.) 395. Btk. 65., 232. §. — A Btk. 232. §-a alá eső befejezett erőszakos nemi közösülés bűntettének megvalósulásához a tettes férfi nemi szervének a sértett nő szeméremtestébe legalább részben való behatolása szükséges; enélkül a nemi szerveknek csupán külső érintkezése, föltéve, hogy a tettes szándéké nemi közösülésre irányult, csak az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletét valósítja meg. — 37. sz. büntető döntvény.