Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Büntetéskiszabás. 383—386. 1 19 gyakorlatának felfüggesztését a szabadságvesztésbüntetésnek vagy a szabadságvesztésbüntetés elévülésének befejezésétől kell számítani. Mellékbüntetésül pénzbüntetés kiszabását a kir. Kúria mellőzi. De további súlyosítóként mérlegelte a halmazatot, mert a gyilkosságra törvényileg megállapított büntetési nem a büntetés halmozásának lehetőségét kizárja. Bár a súlyosító körülményekkel szemben a kir. Kúria is csak egy enyhítő körülményt talált, a vádlott beismerését, — mégis mivel vádlott kezdettől fogva, cselekményének minden részlete tekintetében teljes beismerésben volt, — beismerése általában, de főleg az előre megfontoltságra nézve értékes adatokat szolgáltatott és amellett töredelmes bűnbánattal is párosult. — ennek az egy enyhítő körülménynek olyan nagy nyomatékot tulajdonított, — amely a Btk. 91. §-ának alkalmazására elegendő alapot nyújt. — Minthogy ekként az alsófokú bíróságok vádlót! összfőtoüntetése megállapításánál a Btk. 91. §-ának alkalmazását tévesen mellőzték, — ítéleteiknek a büntetés kiszabása felől rendelkező részét vádlott és védője alapos semmisségi panasza folytán a II. Bn. 28. §-ában foglalt alanyi semmisségi okból a Bpn. 33. §-ának első bekezdése alap ján meg kellett semmisíteni és vádlottat halál helyett a Btk. 91. §-ának második bekezdése alapján életfogytig tartó fegyházzal kellett büntetni. Mellékbüntetésül pénzbüntetést a kir. Kúria azért nem állapított meg, mert vádlottnak megfelelő vagyona vagy jövedelme nincsen. Ezzel kapcsolatban megjegyzi a m. kir. Kúria, hogy a kir. törvényszék a pénzbüntetés mint mellékbüntetés kiszabásának mellőzését tevésen indokolta azzal, hogy vádlottnak megfelelő vagyona vagy jövedelme nincsen, mert a kir. törvényszék főbüntetésül halált állapított meg, — már pedig a II. Bn. 3. §. második és harmadik bekezdésének ama rendelkezéséből, hogy pénzbüntetés mellékbüntetésként szabadságvesztésbüntetés mellett állapítandó, illetőle»' állapítható meg. nyilvánvaló, hogy halálbüntetés mellett mellékbüntetésül pénzbüntetést egyáltalán, tehát akkor sem lehet kiszabni, fia a vádlottnak megfelelő vagyona, keresete vagy jövedelme van. Megjegyzi továbbá, hogy a kir. törvényszék a hivatalvesztést és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését mint mellékbüntetést a Btk. 54. §-nak első és 57. §-ának harmadik bekezdésére való tekintettel tévesen állapította meg. (1937. évi december hó 14. napján. — B. 111. 5006/9S7.) 387. Btk. 89. §. — Büntetéskiszabás. — Gyujtogatásnál nem enyhítő körülmény a műveltség alacsony toka. K. A m. kir. Kúria vádlott panaszának a büntetés végrehajtásának felfüggesztése tárgyában használt részét visszautasítja, a bűnösség kérdésében használt részét pedig elutasítja, ellenben a büntetés kiszabására vonatkozó részét, a II. Bn. 28. §-ában meghatározott semmisségi okból a Bpn. 33. S-ának első bekezdéséhez képest, megsemmisíti és a vádlottat az 1914. évi XLI. t.-c. 4. §-ának 2. bekezdése alapján, a Btk. 02. §-ának alkalmazásával 50 (ötven) pengő pénzbüntetésre ítéli, de ennek a büntetésnek végrehajtását Bn. 1. és li. §§-ai alapján három évi próbaidőre felfüggeszti.