Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)
Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre büntető ügyekben. 367—368. 99 a felmerült Hemleges hatásköri összeütközés! a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. Megjegyzi a Hatásköri Bíróság, hogy a jelen — kizárólag a hatáskör kérdésére vonatkozó — határozata a rendes bíróságot nem gátolja abban, hogy arra az esetre, ha bármely ok miatt a becsületsértés vétségét megállapíthatónak nem találná, a megtartott tárgyalás alapján, az 1896. évi XXXIII. t.-c. (Bp.) 22. §-ában foglalt rendelkezés értelmében szélesebb hatáskörénél fogva a feljelentésben foglalt cselekményt, mint a Kbtk. 4<i. §-ába ütköző kihágást in ;i saját hatáskörében elbírálhassa. (1937. nov. 15. — 1937. Hb. 17.) 367. 1879: XL. t.-c. 111. §. — Vasúti pályatestei), a vasúti sinek melletti kerékpározás a Kbtk. 111. §-ába ütköző kihágás. Emiatt az eljárás a rendes bíróság- hatáskörébe tartozik. (1937. dec. 13. — 1037. Hb. 38.) 368. 1883: XX. t.-c. 26., 29. §§. — Annak a cselekménye, aki vadászaton egyik vadásztársa által meglőtt szarvasbikát, amelyre tilalom állott fenn és amely megsebezve a szomszédos, idegen vadászterületen elhullott, a jogos vadászterületre visszahozatta, majd hazaszállíttatta nem vagyon elleni bűncselekmény, hanem vadászati kihágás. E cselekmény miatt az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Hb. A szabadon élő vad uratlan (gazdátlan) jószág. Addig, amíg a vad uratlan jószág-, a dolog természete szerint, senkinek a birtokában, vagy birlalatában nincs. Erre tekintettel tehát vagyon elleni bűncselekmény tárgya nem lehet. Következőleg a szabadon élő vadnak a megszerzése (occupatio), — ami tulajdonképen a szabadon élő vad mozgási lehetőségétől megfosztásában és a szorosan vett birtokba vételében áll — vagyon elleni bűncselekménynek nem minősül. A szabadon élő vad sem esik azonban — az általános magánjogi szabályoknak megfelelően — korlátlan szabad foglalás (occupatio) alá, mert a vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-c. a vadra nézve a foglalás körét alanyi szempontból megszorította és csak a vadászatra jogosítottnak adta meg a jogot, hogy a vad tulajdonát megszerezze. A vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-c. a vadászatnak a fogalmi körét részletesen nem határozza meg, hanem 16. §-ában annyit mond. hogy a vadászat csak lőfegyverrel, vagy lóháton bárminemű vadászebek használatával gyakorolható. A törvény 2. §-a értelmében pedig a jogosított a vadászatot az ezen törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, A vadászat fogalmi körének kifejezett megállapítása nélkül is nyilvánvaló, hogy a vadászat a szabadon élő vad megszerzésének egyik módja, s így a vadászat — még ha engedély nélkül, vagy tiltott időben is történt — vagyon elleni bűncselekménynek nem minősül, még pedig akkor sem, ha a vadászat alkalmával meglőtt vadat, annak megsebzője (elejtője) 7*
