Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

98 A Hatásköri Bíróság határozatai. jön, ki fogom rúgni", a becsületsértés vétségének bűncselekményét látszik megvalósítani. E bűncselekmény miatt az eljárás a rendes bíróság hatásköréi te tartozik. Hb. A hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XL. t.-c. 1. §-A értelmében a büntetőtörvénykönyvben előforduló „közigazgatási hatóság" elnevezés alatt a bírói hatóságok kivételével, minden állami, akár polgári, akár katonai hatóságot és minden törvényhatósági és községi hatóságot kell érteni. Erre tekintdttel és figyelemmel az 1886. évi XXII. törvénycikkre, valamint a 600 1927. M. E. számú rendelet 43. §-ára a kincstári illeték behajtása végett kirendelt végrehajtót — amennyiben hivatalos hatáskörében jár el — közigazgatási hatósági közegnek kell tekinteni. Az 1897. évi XXXIV. t.-c. (Bpélt.) 19. §-ának 2. pontjában foglalt hatásköri rendelkezés szerint az 1879. évi XL. t.-c. (Kbtk.) 46. §-ában meghatározott kihágások elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, amennyiben azokat közigazgatási hatóság, hivatalnok, vagy közeg ellen követték el. Abban az esetben tehát, ha a feljelentett cselekmény a Kbtk. 46. §-a szerint minősülne. Úgy annak elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznék. A Kbtk. 46. §-ában meghatározott hatóság elleni kihágás tényálladéka akkor létesül, ha valaki a hatóság hivatalnokát, vagy közegét hivatalos eljárásban sértő, vagyis oly kifejezésekkel illeti, amelyek durvaságok,'vagy illetlenségek ugyan, de egyúttal nem becstelenítők, lealacsonyítok, vagy megszégyenítők, mert az utóbbi esetben a becsületsértés vétségének alkotó elemei is fennforognak. Az 1914. évi XLI. t.-c. 2. §-a szerint ugyanis becsületsértés vétségét követi el az, aki más ellen becstelenítö, lealacsonyító, vagy megszégyenítő kifejezést használ, vagy pedig ilyen cselekményt követ el. Becsületsértés tehát minden olyan kifejezés használata és minden olyan cselekmény véghezvitele, amely valaki irányában a közfelfogás szerint a megvetésnek, vagy kisebbítésnek kifejezésére, tehát meggyalázásra, megszégyenítésre, vagy lealacsonyításra alkalmas. A hatóságsértés kihágását pedig, amennyiben az elkövetett ilyen cselekmény egyúttal a becsületsértés vétségét is megvalósítja, az állandó bírói gyakorlat szerint az utóbbi bűncselekmény magába olvasztja. A feljelentésben foglalt „beszennyezte" és „kirúgom" kifejezések alkalmasak lehetnek annak lealacsonyítására és megszégyenítésére, akivel szemben használtattak. Ezeknek a kifejezéseknek használata tehát megvalósítani látszik az 1914. évi XLI. t.-c. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségének bűncselekményét. Minthogy pedig az 1914. évi XLI. t.-c. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségének elbírálását az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. §-ának I. 6. pontja a kir. járásbíróságnak, vagyis a rendes bíróságnak a hatáskörébe utalja,