Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Ééüdes birósátj és közigáégöiási /totósán hatásköre 97 büntető ügyekben. 365—366. Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre büntető ügyekben. 365. 1868: LIII. t.-c. 19. §. — Vallás elleni kihágást kövei el az. aki vasárnap saját lovaival szánt. E cselekmény megtorlása iránti eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. Az 1868. évi LIII. t.-c. 19. S-a szerint vasárnapokon minden nyilvános és nem elkerülhetetlenül szükséges munka felfüggesztendő. Az 1879. évi XL. t.-c. (Kbtk.) 52. §-a értelmében, aki az 1868. évi LIII. t.-c. 19. §-ának a vasárnapokra vonatkozó intézkedéseit megszegi — figyelemmel az 1928. évi X. törvénycikkre — 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az 1891. évi XIII. t.-c. 1. §-a kimondja, hogy vasárnapokon, valamint Szent István napján az ipari munkának szünetelnie kell. A 6. §. szerint, aki ezt a rendelkezést megszegi, kihágást követ el és — figyelemmel az 1928. évi X. törvénycikkre — ugyancsak 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezekre a törvényes rendelkezésekre tekintettel a hatáskör kérdése a jelen esetben azon fordul meg. hogy a terhelt cselekménye az 1879. évi XL. t.-c. 52. §-ábá vagy az 1891. évi XIII. T.-C. 6. §-ába ütköző kihágásnak minősül-e, mert az első esetben az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. §-ának IV. pontja szerint a kir. járásbíróság, tehát a rendes bíróság, a második esetben pedig az 1891. évi XIII. t.-c. 6. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hivatott, eljárni. A fentemlített törvényhelyek rendelkezései folytán a minősítés szempontjából az a döntő, hogy a végzett munka ipari vagy más természetű volt-e. A feljelentés szerint a terhelt vasárnap saját lovaival szántott. A szántás kétségtelenül nem ipari, hanem más, jelesül mezőgazdasági természetű munka, ipari jellegű munkának a feljelentett cselekmény még abban az esetben sem volna tekinthető, ha a terhelt azt bér ellenében végezte volna, mert az 1884. évi XVII. t.-c. (Ipartörvény) 183. §-a kifejezetten kimondja, hogy a mezőgazdasági termelés körében végzett munka nem esik ennek a törvénynek a hatálya alá. A feljelentett cselekmény tehát az 1868. évi LIII. t.-c. 19. §-ába ütköző és a Kbtk. 52. §-a értelmében büntetendő vallás elleni kihágás alkotóelemeit látszik megvalósítani. A Kbtk. 52. S-a szerint büntetendő vallás elleni kihágás elbírálása pedig az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. §-ának IV. pontja szerint a kir. járásbíróság, vagyis a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1937. dec. 13. 1937. Hb. 54.) 366. 1879: XL. t.-c. 46. §., 1914: XLI. t.-c. 2. §. — A kincstári illeték behajtása céljából zálogoló végrehajtóval szemben tett ez a kijelentés: „beszennyezte a portámat, és ha még egyszer ide Döntvénytár 1938. m