Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

96 . í Hatásköri Bíróság határozatai. hatósági bizottságnak: aki a székesfővárostól (a székesfőváros intézetétől, közintézményétől, közmüvétől, üzemétől) bármilyen illetményt élvez. Ennek megfelelően a D. sz. kir. város törvényhatósági bizottsága által 1934. március hó 23. napján 7/1934. bkgy. szám alatt hozott és a m. kir. belügyminiszter által jóváhagyott szabályrendelet 1. §. 2. bekezdésének c) pontja is úgy rendelkezik, hogy kizáró ok az. ha valaki a várostól (a város intézetétől, közintézményétől, közművétől, üzemétől) bármilyen illetményt élvez. Az összeférhetetlenséget pedig az 1929. évi XXX. t.-c. 8. §-a a következőkben határozta meg: vármegyében és törvényhatósági jogú városban egyaránt összeférhetetlen helyzetbe kerül a törvényhatósági bizottságnak az a tagja: a) aki a főispánnál, a törvényhatóság hatóságainál vagy közegeinél, üzemeinél vagy vállalatainál, saját vagy más ügyében vagy érdekében olyan módon, okból vagy célból jár el. amely a köztisztességbe ütközik; b) aki a törvényhatóság érdekeit közvetlenül vagy közvetve érintő vagyoni természetű ügyben ügyvédként, megbízottként vagy képviselőként a törvényhatósággal szemben jár el. É. T. K. összeférhetetlenségi beadványa a következőket tartalmazza: „H. S. D. sz. kir. város tulajdonát képező világítási vállalatnak évek óta fizetett alkalmazottja és minthogy fentnevezett illetményét annak a közületnek pénztárából kapja, amelynek ellenőrzése, mint törvényhatósági bizottsági tagnak hivatása lenne, függő helyzetéből kifolyólag tehát nem tehet eieget a választópolgárságtól reá ruházott megbízatásnak." Ez a tényelöadás a felhívott rendelkezésekre figyelemmel valójában nem összeférhetetlenség, hanem kizáró ok megállapítására alkalmasnak látszó ténykörülményeket foglal magában, mert az előadottak — valóság esetén — nem a törvényben megjelölt összeférhetetlenséget, hanem a szabályrendelet idézett pontjában megállapított kizáró okot valósítják meg. Ekként tehát É. T. K. beadványát- — annak címétől függetlenül — nem összeférhetetlenségi bejelentésnek, hanem kizáró okot tartalmazó beadványnak kell tekinteni. Következőleg az ügy elbírálása a fent kifejtettek szerint nem a törvényhatóság összeférhetetlensi'^i bizottságának — amely összeférhetetlenség esetében végérvényesen határoz, — hanem a törvényhatóság igazoló választmányának és végsőfokban, az 1929. évi XXX. t.-e. 21. §-ának (4.) bekezdése éltelmében a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak a hatáskörébe tartozik. Mindezek alapján tehát D. sz. kir. város összeférhetetlenségi bizottsága és a m. kir. Közigazgatási Bíróság között felmerült ezt a nemleges hatásköri összeütközést, a rendelkező rész szerint, a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1938. febr. 14. — 1937. Hb. 80.)