Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Okirati illeték. 300—304. 81 302. 111. szab. 39., 94. §§. — A külföldön kiállított okiratok bélyegilletékéért való s az ül. szab. 39. és 94. §-aiban meghatározott kezesség csak a kötelezően bélyegben lerovandó illetékekre vonatkozik. (Kb. 9255/1934. P. sz. — M. K. LTV. évi. 45.) 303. Hl. szab. 39., 44. §§. — Külföldön kiállított és belföldön felhasznált iratnak készpénzben (nem bélyegjegyekben) fizetendő illetékéért, valamint a bírságért az ügyvéd nem tartozik felelősséggel. (Kb. 20.027/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 27—28.) 304. 111. szab. 52. §. — A bérnek vagy a haszonbérnek sem a felemelése, sem a leszállítása nem érinti az eredeti szerződés után kiszabott illetékeket, ennélfogva: a felemeléssel kapcsolatban csak a kikötött többletfizetés értéke alapján van illetékkiszabásnak helye; a leszállítással kapcsolatban pedig az eredeti szerződési illeték megfelelő részének törlésére vagy visszatérítésére igény nem keletkezik. Kb. Mint már régebben többször is, a legutóbbi időben ismét felmerült a gyakorlatban az a kérdés, hogy a bérnek vagy haszonbérnek felemelését vagy leszállítását az illeték szempontjából ügyletújításnak kell-e tekinteni. Ennek a kérdésnek eldöntéséhez jelentős illetékjogi következmények fiiződnek, mert: ha a bér vagy haszonbér összegének módosítása ügyletújításnak tekintetnék, akkor az illetékszabályok r>2. §-a b) pontjának első mondata szerint, a szerződési időnek arra a részére, amely a módosítás hatálybalépésétől még hátra van. a módosított bér vagy haszonbér egész összegének figyelembevételével a teljes szerződési illetéket ki kellene szabni, de ezzel szemben — minthogy az újítás az eredeti szerződést megszünteti — az illetékszabályok 101. §-ának második bekezdéséből következően, az eredeti szerződés után kiszabott illetéknek azt a részét, amely a módosítás hatálybalépéséig le nem járt szerződési időre esik, törölni, vagy visszatéríteni kellene; ha ellenben a bér vagy haszonbér összegének módosítását nem lehet ügyletújításnak tekinteni, akkor az ilyen módosítást tartalmazó ügylet az alapügyleti illetékre nem is lehet befolyással, vagyis nem az alapügylettel együtt, azzal egybeolvasztva, hanem csak az alapügyleti tartalomtól különvett, saját tartalma szerint eshetik illeték alá, ami közelebbről azt jelenti, hogy: a felemeléssel kapcsolatos illeték alapja csak az a többlet lehet, amelylyel a bérnek vagy haszonbérnek kikötött újabb összege az alapszerződésben kikötött összeget meghaladja, a leszállítással kapcsolatban pedig értékhez igazodó illeték nem követelhető, mert a leszállító ügyletnek nincs az alapszerződési kötelezettség értékét meghaladó tartalma, de a leszállításból folyóan az alapszerződési illeték megfelelő része tekintetében törlésnek vagy visszatérítésnek sincs helye, mert az illetékDöntvénytár. 1937. 6