Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

82 Pénzügyi jog. szabályoknak a jogerős okirati illeték törlését vagy visszatérítését szabályozó 101. §-a a szerződés részben való megszűnése esetében az illeték törléséhez lehetőséget nem ad. A kérdésnek az utóbbi értelemben való megoldása egyezik meg a fennálló jogszabályokkal, míg a fentiekben első helyen vázolt másik felfogásnak, amely szerint a bér vagy haszonbér összegének módosítása az ügyletújítás illetékjogi következményeit vonná maga után, nincsen alapja. Ez az utóbbi felfogás az illetékszabályok 52. §-a b) pontja második mondatának, a közkézen forgó magánkiadásokban olvasható szövegére támaszkodik. Az 5. §. b) pontjának a teljes szövege, ahogy azt a magánkiadások közlik, a következő: „52. §. Ügvletújítás egvéb esetei. Az előző §-ban említetteken kívül: a) . . . b) az olyan megállapodások után, melyekkel a szerződő felek harmadik személy hozzájötte nélkül a szerződést akképpen változtatják meg, hogy az előbbi jogalap helyett más jogalap, vagy a követelés főtárgya helyett más tárgy köttetik ki, ez esetben az az illeték fizetendő, mely az újítás által megváltoztatott jogügylettől a jelen szabályok szerint jár. Továbbá a már teljesen kiállított okiratokhoz függesztett olynemű megállapodások, melyek által a benfoglalt jogok és kötelezettségek azok helyére, idejére, nemére vagy terjedelmére nézve változás alá esnek, illeték tekintetében új ügylet feletti okiratoknak tekintendőd. Ha azonban az 51. §-ban említett váltók és szerződések hosszabbításait kivéve, az eredeti okiraton vagy külön irományban csak a fizetési határidő, vagy a fizetés helye, vagy a kamatláb változtatása iránt történik intézkedés, akkor az ily változtatás után csak az állandó bélyegilleték fizetendő, feltéve, hogy a jogügylettől járó illeték már lerovatott." Ennek a szövegnek első mondata a magánjogi ügyletújítási esetekről rendelkezik. De ez a rész az ezúttal tárgyalt kérdéssel nem függ össze. Kétségtelen ugyanis, hogy a bér vagy haszonbér összegének módosítása magánjogi értelemben nem ügyletújítás (novatio), mert nem cseréli fel az eredeti ügyletnek a jogalapját más jogalappal (a bérleti szerződés továbbra is bérleti szerződés marad, és nem változik át másféle, pl. adásvételi szerződéssé), sem pedig az eredeti ügylet főtárgyát más főtárggyal (pl. az első emeleti lakást a második emeleti lakással) fel nem cseréli. A fentidézett szövegnek második mondata az, amely a bér vagy haszonbér összegének módosítása körül az ügyletújítási szemléletet táplálja, — („Továbbá a már teljesen kiállított okiratokhoz függesztett olynemű megállapodások, melyek által a benfoglalt jogok és kötelezettségek azok helyére, idejére, nemére vagy terjedelmére nézve változás alá esnek, illeték tekintetében új ügylet feletti okiratoknak tekintendők.") — mert ez a mondat az első mondathoz való kapcsolódásából következni látszó értelme szerint arra mutat, mintha azt rendelné, hogy a körülírt ügyletmódosításokat (amelyek közé sorozódik a bér vagy haszonbér összegének