Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

€2 Pénzügyi jog. után esedékessé vált és a tömeget terhelő folyó közadók (a csőd tartama alatt keletkezett jogügyletek után járó illetékek) alatt viszont azokat a közszolgáltatásokat kell érteni, amelyek a csődnyitással keletkezett csődtömegnek, mint vagyonjogi alanynak a működése alatt keletkeztek, amelyek tehát a csődtömegnek, mint ilyennek gestiója folytán állottak elő. Ezek egyrészt a csődtömeg tárgyát tévő vagyonnak hozadéka, valamint a csődtömeg adójogi személyiségének vagyona, illetve jövedelme folytán, másrészt pedig annak folytán keletkeztek, hogy a csődtömeggondnok, ebből a tisztéből folyólag, a tömeg képviseletében különböző jogcselekményeket foganatosít, amelyek adó- és illetékkötelezettséget vonnak maguk után. Ezeknek a közszolgáltatásoknak tekintetében a kincstár nem a vagyonbukott közadóstól követel, nem „csődhitelező", hanem a csődtömegnek a hitelezője, s ezekkel a csődtömeg csak mintegy dologi adós, abban az esetben tartozik, ha a tömeggondnok, mint vagyonkezelő, fizetési kötelezettségének nem tudna eleget tenni. Ezeknek megfelelően határozza meg a K. K. H. ö. 86. §-ának (4) bekezdése, hogy a szóbanlévő folyó közadóknak a csödnyitás után kell esedékessé válniok és „a tömeget kell terhelniük". Esedékesség alatt: az együttesen kezelt közadók, valamint az évenként visszatérő más közadók tekintetében a K. K. H. Ö. 27. és 28. §-ában meghatározott időpontot, vagyis minden évnegyed első napját kell érteni, amely akkor is beáll, ha a folyó közadókat még ki sem vetették. Ez utóbbi esetben azonban az adózó az illető adónem évnegyedi részleteit csak a megelőző utolsó adókirovás szerint köteles fizetni. Ha a folyó évre kivetett adó több az előző évi adónál, akkor a lejárt évnegyedi részleteknél mutatkozó különbözeteket a folyó évi adó kivetéséről szóló kivetési meghagyás, illetve adóív kézbesítését követő 30 nap alatt kell megfizetni, miért is ezek a különbözetek csak a fizetési meghagyás, illetve adóív kézbesítésének a napján válnak esedékessé. Uj adózókra nézve — akiknek előző évi adókivetésük nem volt — ugyancsak a fizetési meghagyás, illetve adóív kézbesítése napján válnak esedékessé a már lejárt negyedévi részletek. Adott esetben tehát az előbbieknek megfelelően kell megállapítani azt, hogy a közadó a csődnyitás előtt, vagy pedig csak azt követőleg vált-e esedékessé; az illetékekre vonatkozó jogszabályok nem szólnak esedékességről, hanem „a kincstár illetékre való jogának beálltáról" (ill. szab. 16. §.), „az illetékkötelezettség keletkezéséről", illetve a „kincstárnak az illetékhez való joga megnyíltáról" (1920: XXXIV. t.-c. 14. §.). Ez az időpont: az öröklési illeték tekintetében az örökhagyó halálának, jogügyleteknél azok megkötésének, bírói határozatoknál azok jogerős meghozatalának, beadványoknál azok benyújtásának, részvénykibocsátásoknál azoknak a Központi Értesítőben való kihirdetésének, az alkalmazottak nyugtailletékénél az illetmények kifizetésének a napja, stb. Aszerint, hogy ezek a napok a csődnyitást megelőző vagy az azt követő időbe esnek, minősülnek az illetékek is a csődnyitás előtt vagy az után esedékessé vált illetékeknek.