Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Közadók kezelése. 222. 63 A K. K. H. Ö. 86. §-ának (4) bekezdése jogügyletek után járó illetékeket említ, amit azonban legtágabb fogalmi jelentőségben kell érteni, amelybe beletartozik minden okirati, vagyonátruházási, közigazgatási és törvénykezési illeték. „Tömeget terhelő" csak az a közadó, amely a csődtömegbe belevont vagyonra vagy az azt illető gestióra vonatkozik. Nem a tömeget terhelő közadó tehát egyebek között: a vagyonbukott közadós tulajdonostársainak, vagy a vele társaságban vagy más közösségben volt személyek vagyonilletőségére vonatkozó vagy valamely dologi joggal terhelt vagyon után járó közadó, amelyek a külön kielégítésre jogosított hitelezőket terhelik. Mindezekből következik, hogy a csődnyitást megelőzőleg esedékessé vált közadókat, illetve azokat az illetékeket, amelyekhez a kincstárnak a joga a csődnyitás előtt nyílott meg: abban az esetben is csak a csődbírósághoz sorozás végett való bejelentés útján lehet érvényesíteni, ha azokat fizetési meghagyás kibocsátásával csak a csődnyitás után érvényesítették s éppen ezért ezek a köztartozások nem a tömeget terhelik s azokért a csődtömeggondnokot saját személyében nem terheli felelősség. (292. számú jogegységi megállapodás. — 1937. június. — Pod. 1937. évi 3. f. 67.) 222. K. K. H. Ö. 90. §. — A betéti társaság kültagja, a betéti társaság általános forgalmi adójáért — betétjén felül — külön vagyonával nem felelős. Kb. A hatósági panasz azért támadja a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának határozatát, mert a határozat szerint a betéti társaság kültagja a betéti társaság adójáért külön vagyonával, egyetemleges fizetési kötelezettséggel nem tartozik. A hatósági panasz azt vitatja, hogy a betéti társaság kültagjának felelősségénél nem a K. T. 125. §-a, hanem — adóügyről lévén szó — a K. K. H. ö. 90. §-ában foglalt jogszabály az irányadó és ezt kell alkalmazni. Ez a rendelkezés pedig a közkereseti és betéti társaság között a felelősség kérdésében különbséget nem tesz. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. A K. T. rendelkezései, adóügyekben, a kincstár igényének elbírálásánál, csak az adóügyi jogviszony elbírálásánál elsősorban tekintetbe veendő adóügyi anyagi és eljárásjogi szabályok mellett vehetők tekintetbe és amennyiben akár egyes adóügyi törvények, akár a K. K. H. Ö. a K. T. rendelkezéseivel szemben kifejezetten ellentétes rendelkezést foglalnak magukban, nyilvánvaló, hogy ezeket az eltérő szabályokat a K. T.-vel szemben is, adóügyekben alkalmazni kell. A jelen esetben azonban ilyen kifejezett intézkedés sem az adótörvényekben, sem a K. K. H. Ö.-ben nincs és így nem sértett jogszabályt a közigazgatási bizottság, amikor a meglévő rendelkezés értelmének megállapításánál a K. T.-re, illetve a K. T.-ben részletesen szabályozott jogi intézmény belső jogi természetére vq4r telcíQtettel.