Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Jövedelem- és vagyonadó. 165—168. ól tené, hogy akinek egész háza bérbe van adva, de egész évi bérkövetelése behajthatatlanná vált, vagy akinek egész háza üres, annak nincs is tatarozási, karbantartási, illetve fenntartási költsége, vagy ha lenne is, de azokat nem igazolja, jövedelemadó alapjának meghatározásánál a szóbanlevu terhek címén levonást nem igényelhet. III. Ha tehát az adókivető hatóság a miniszteri körrendelet alapján százalékos becslést alkalmaz, nincs jogosítva arra, hogy a becslés alapjául ne az adókivetés alapjául vett teljes nyers bevételt, hanem a valóban befolyt bevételt vegye. Nem lehet itt szó arról, hogy ennél az eltérő alapnak tekintetbe vételénél azt tételezzük fel, hogy az adókivető hatóságot, hallgatólag a helyi és a tényleges viszonyok ismerete vezette, amelyet az adózó csak bizonyítékkal ronthat le. A kibocsátott rendeletek szerint ugyanis a nyersbevétel a kijelölt alap, a jogilag és gazdaságilag jelentőséggel bíró egyéb tényeket és körülményeket csak a becslésnél alkalmazható százalék nagyságánál lehet az adókivető hatóságnak tekintetbe venni. (281. számú jogegységi megállapodás. — 1936. nov. — Pod. 1936. évi 3. f. 20.) 165. J. V. H. Ö. 34. §. — Az adózó az anyjával szemben évi 1000 P értékű eltartásra kötelezte magát s ezt jövedelemadójának alapjából teherként levonták. A J. V. H. Ö. 34. §-ána,k (3) bekezdése alapján az adózó jogosan igényli, hogy az 1000 P-nek húszszoros összegét (tőkésítés) vagyonadójának alapjából is levonják. (KI). 23.075/1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 4.) 166. J. V. H. Ö. 39. §. — A bányatermék kiaknázási jogának a fölterület birtokosa részére fizetett ellenértéke (terragium) a föld értékétől független vagyonérték, amelynek értékéül álta Iában az évi hozadék 20-szorosát kell felvenni. (J. V. H. Ö. 39. §. (3) bek.), de az „általában" szó megengedi az ettől eltérő értékelést is. A terragium nagysága ugyanis a bányaanyagnak nagyobb mértékben történő kihasználásával függhet össze s így a nagyobb jövedelem kisebb vagyonértéket is jelenthet, tekintve, hogy a terragium nem kamat, hanem a járadék analógiáját követi. — (Kb. 18.416/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 4.) 167. J. V. H. Ö. 41. §. 3. bek. — A jövedelmet nem hozó vagyontárgyat csak abban az esetben lehet a vagyonadó kivetésénél figyelmen kívül hagyni, ha azt az adóalany, tőle független körülmény folytán kénytelen birtokában tartani. (Kb. 1267/1935. P. sz. — 1936. E. H. — 1936. máj. 22. — Pod. 1937. évi 2. f. 35.) 168. J. V. H. Ö. 51. §. (4) bek. — E bekezdéshez fűzött utasítás értelmében külső ismérvek alapján történő vagyon- és jövedelemadókivetés esetében a kivetési iratokban, illetőleg az adófelszólamlási bizottság határozatában részletesen fel kell sorolni azokat az indokokat, amelyek alapján az adóalapot külső ismérvek 4*