Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

50 Pénzügyi jog. összegeket is, amelyek az adóévet megelőző évben lakásüresedés vagy behajthatatlanság miatt nem folytak be. A J. V. H. Ö. 18. §-a a levonhatást illetően nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy a 11. §. 2. pontjában felsorolt címeken levonható tételek pontosan kimutatva és a valóságnak megfelelően bizonyítva vannak-e, vagy pedig — ennek hiányában — ez a levonás a miniszteri körrendeletekben meghatározott százalékok becslésszerű alkalmazásával történik. A kivetés tárgyában évenként kiadott miniszteri rendeletek nem tartalmaznak különleges, a J. V. H. Ö. 18. §-ától eltérő intézkedést: a nyers bevételre hivatkoznak és nem bizonyított tényleges, tehát lakásüresedés vagy behajthatatlanság címén csökkent bevételre és azt írják elő, hogy ezt a nyersbevételt kell alapul venni. Hogy pedig mi a nyers bevétel, azt a fentiek szerint, a J. V. H. ö. 18. §-a határozza meg és ez írja elő a levonás sorrendjét is úgy, hogy a nyersbevételből kell előbb a kezelési és termelési költséget levonni és csak ezután jön a többi esetleges levonás. II. De ennek az álláspontnak helyességét támogatják a gyakorlati, gazdasági életközismert tényei és igazságai is. Már pedig a jogszabálymagyarázatnak helyes módja az, amely az alapul fekvő gazdasági élet jogos szükségletét és igazságát érvényesíti, hacsak annak ellentétes tartalmú jogszabály nem állja útját. Nem lehet mellőzni azt a tapasztalaton nyugvó tényt, hogy valamely épület tatarozási, karbantartási, illetve fenntartási költségének a mértéke nem függ attól, hogy a házbirtokost megillető bérösszeget a bérlő megfizette-e vagy sem, illetve, hogy az épületet (épületrészt) az egész évre. vagy annak egy részére sikerült-e bérbeadnia vagy sem. Ha egy ház vagy lakás nincs is bérbeadva, az majdnem ugyanolyan mérvű fenntartási költséggel jár, mintha bérbeadták volna, tekintve, hogy nemcsak a bérlő használata folytán igényel egy ház tatarozást, karbantartást, illetve fenntartást, hanem az idő múlásával kapcsolatosan a természeti erők behatása is szükségessé teszi a szóbanlevő kiadásokat, hiszen ezek a kiadások attól függetlenül válnak szükségessé, hogy a házat lakják-e vagy sem. A bérlő használatával is romlás, s ennek folytán kiadás jár, de ezeknek az összegét alighanem feléri az a romlás, amely éppen annak folytán áll be. mert nincs, aki a lakást gondozza. Bérbehajthatatlanság esetében még ilyen megfontolásoknak sincs helyük, mert hiszen a lakást a bérlő használja, sőt kiköltözik abból, ami csaknem minden esetben azt jelenti, hogy a házbirtokosnak lényegesen többet kell kiadni tatarozásra és karbahozatalra, mintha bérlője a lakásban bennmaradna. Meg kell tehát állapítani, hogy a bérbehajthatatlanság, illetve a laküresedés és a tatarozási, karbantartási és fenntartási költségek között ha van is okozati összefüggés, az nem érvényesül a kiadások csökkenése irányában s éppen azért a bérbehajthatatlanság és a laküresedés nem indokolják, hogy valaki tiszta jövedelmének megállapításánál hátrányosabb helyzetbe legyen az. aki megkapta a bért, illetve aki lakásait bérbeadta, azzal szemben, akinek bérlője a bért meg nem fizette vagy aki házát (lakásait) nem tudta bérbeadni. Ellenkező felfogás azt jelen-