Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

34 Pénzügyi jog. sítás (3) bekezdése értelmében, házadó alól állandóan mentes gazdasági épületeknek, illetőleg' gazdasági cselédházaknak kell tekinteni. Kb. A házadóról rendelkező 1927. évi 200. P. M, számú hivatalos összeállítás 2. §-a (1) bekezdésének 6. pontja értelmében állandóan mentesek a házadó alól többek között a gazdasági épületek (ide értve a cselédházakat is). Az ehez a törvényes rendelkezéshez fűzött utasítás (1) bekezdése értelmében gazdasági épületek alatt a mező és erdőgazdaság folytatására szükséges, emberi lakásul nem használható és az illető földbirtok alkotó részét tevő épületeket kell érteni, amelyeket ezen rendeltetésüknek megfelelően használnak. A most idézett utasítás (3) bekezdése szerint pedig adómentes cselédház alatt az olyan épületet kell érteni, amelyet kizárólag az illető gazdaságban alkalmazott cseléd és ennek családja természetbeni lakás céljára használ. A magasabb képzettségű gazdasági alkalmazottak lakásául szolgáló épületeket és az olyan épületeket, amelyek nem a mező-, vagy erdőgazdaságban alkalmazott cselédség lakásául szolgálnak, az utasítás kifejezett rendelkezése értelmében nem lehet az adómentes cselédházakhoz számítani. A most idézett törvényes rendelkezés tehát, a gazdaság folytatásához szükséges, az illető földbirtok alkotó részét tevő és rendeltetésének megfelelően használt gazdasági épületeket, valamint az illető gazdaságban alkalmazott cselédek és azok családja által természetbeni lakás céljára használt cselédházakat mentesíti állandóan a házadó alól. A felvetett kérdés eldöntésénél ennélfogva az a körülmény bírálandó el, vájjon a legeltetési társulat gazdasági tevékenységet folytat-e és így tevékenysége, az állattenyésztési célokat szolgáló legeltetés, a mezőgazdasági tevékenység keretébe tartozik-e és ennélfogva a legeltetési társulat által alkalmazott gazdasági cselédek által használt épületeket az adómentesség megilleti-e, vagy sem? A közgazdaságtan alapvető rendelkezései szerint mezőgazdaság alatt azt a termelési ágat kell érteni, amely az embert a legfontosabb növényi és állati anyagokkal látja el. A mezőgazdaság tehát földmívelésre és állattenyésztésre oszlik. A földmívelés a mezőgazdaságnak az az ága. amely a föld megmunkálásával annak gyümölcsére akar szert tenni, az állattenyésztés pedig, mint a földmívelés kiegészítője, hasznos házi állatok tenyésztésére és nevelésére irányul. A mezőgazdasági tevékenység tehát a gazdaságilag használható földterületeken folytatott, földmívelési és állattenyésztési tevékenységből áll. amely tevékenységnek a gyakorlása általában a szántóföld, kert, rét. szőlő, legelő, erdő és nádas művelési ágakon történik, mert a gazdaságilag használható területeket szokásosan ezen művelési ágak valamelyike szerint használják, illetve kezelik. Mező- és erdőgazdasági területeknek kell tehát egyaránt tekinteni a szántóföld, kert. rét. szőlő, legelő, erdő és nádas művelési ágak szerint használt és kezelt területeket, amely területeken önként értetődően, a kii-