Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Közigazgatási bírósági eljárás. 48—49. Kereseti adó. 50—51. 27 Maga a rendelet hangsúlyozza azonban azt is, hogy a törvény nem ismerésével senki sem védekezhetik, következésképpen a hatóságnak esetleg téves útbaigazításából eredő hátrány a fél kárára esik, aki jóhiszemű megtévesztését legfeljebb igazolásul hozhatja fel. Abból a tényből, hogy a rendelet a határozat érvényességét nem teszi függővé a kioktatástól és ehhez az esetleges hiányhoz jogkövetkezményt nem füz. miként azt a téves kioktatás esetére teszi; — továbbá abból a tényből, hogy a rendelet külön hangsúlyozza azt az általános jogtételt, mely szerint a törvény nem tudása senkit sem mentesít mulasztásának következményei alól: következik, hogy a kioktatás nem elengedhetetlen tartalmi kelléke a határozatnak, s hogy annak hiánya nem függeszti fel annak a jogkövetkezménynek beálltát, amely jogkövetkezményt a jogorvoslati határidő elmulasztására a törvény előír. Fokozottan áll ez a jogelv az olyan félre, mint a jelenlegi panaszos, mert a panaszos képviseletére hivatott polgármester maga is hatósági jogot gyakorol a jelen ügyhöz hasonló ügyekben is, s éppen ezért kioktatásra rá sem szorul. Az a tény. hogy P. sz. kir. város polgármestere az ügyben keletkezett érdemi határozatát B. székesfőváros polgármesterének megkeresésére kiegészítette, a fentiek szerint egymagában sem jut jogi jelentőséghez a jogorvoslati határidő kezdő pontjának meghatározásánál. Figyelemmel a kiegészítés előzményére, a panaszosnak a hiányhoz és a kiegészítéshez fűzött érvelése azért sem méltatható figyelemre, mert a hiány pótlására felhívást tartalmazó megkeresés ugyancsak a jogorvoslati határidőn túl érkezett a hatósághoz. Helyesen járt el tehát P. sz. kir. város polgármestere, amikor a jogorvoslati határidő kezdőpontjául az alaphatározat kézbesítését követő napot állapította meg, s amikor a 15 napon túl benyújtott panaszt elkésés címén visszutasította. Ezekből az okokból a felfolyamodás felett a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1936. febr. 7. — 3803/1933. K. sz. — 1528. E. H. — Kod. 1936. évi 3. f. 66.) Pénzügyi jog. Kereseti adó. 50. K. K. H. Ö. 2. §. 4. pont. — Az a határozott összegű évjáradék, amelyet az anya az apa végrendeleti meghagyása folytán fizet gyermekének, kötelezettségszerű, s ennélfogva a K. H. Ö. 2. §. 4. pontja értelmében általános kereseti adó alá esik a gyermeknél, viszont mint teher az anya jövedelemadóalapjából levonandó. (Kb. 4130/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 40.) 51. K. K. H. Ö. 5 §. 11. pont. — Az Üdvhadsereg magyaror-