Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

22 Közigazgatási jog. Ipari ügyek. 39. 1922: XII. t.-c. 70. §. (6.) bek. — Az iparigazolvány visszavonása kérdésében a m. kir. közigazgatási bíróságnak nincs hatásköre. (A bíróságnak az iparűzési jog elvonása kérdésében van csak hatásköre.) (Eb. 3188/1936. K. sz. — 1543. E. H. — Kod. 1936. évi 3. f. 111.) 40. 1936: VII. t.-c. 16. §. — Kereskedelmi szakmára szóló iparigazolvány tulajdonosának iparűzése. Ip. m. Az 1936: VII. t.-c. 16. §-ának helyes értelmezése szerint — a 30.000/1936. Ip. M. számú rendelet 40. §-a utolsó bekezdésének alkalmazásától eltekintve — kereskedő, akinek csupán kereskedelmi szakmára szóló iparigazolványa van, nemcsak cipő, férfi- és fiúruha, női és leányruha, valamint szőrmeáru teljes elkészítését és javítását nem vállalhatja el, hanem az említett áruk egyes részeinek elkészítését vagy javítását sem. Például a kereskedő, ha cipőfelsőrész árusítására jogosult is, a cipőfelsőrész elkészítését nem vállalhatja, illetőleg, ha azzal az 1936: VII. t.-c. hatálybalépése előtt foglalkozott, csupán folyó évi december hó 31-ig vállalhatja. (37.161/11. 1936. Ip. M. sz. — M. K. LV. évf. 12.) 41. — Ipartestület ingóságainak kézizálogba adása. Ip. m. Magánjogunk általános szabályai szerint az ingó dologra vonatkozó zálogjogügylet megalapításához a feleknek erre irányuló megegyezésén felül szükséges az is, hogy a tulajdonos a dolog birtokát a hitelezőre valóságban átruházza. A birtok átruházása rendszerint a dolognak kézről-kézre való átadásával történik (traditio a manum ad manum). Emellett a bírói gyakorlat a zálogjog megszerzését eredményező átadásnak ismeri el a jelképes átadást is, de csak abban az esetben, ha az átadás olyan módon történik, hogy az a hitelező részére a zálogtárgy feletti dologi jogi hatályú rendelkezési jogot biztosít. (így például a dolgot a forgalomban helyettesítő okiratok — rakjegy, közraktárjegy — átadása esetében.) A szóbanlevő ügyben a m.-i ipartestület kezesei javára engedett zálogjogot akként kívánták megállapítani, hogy a zálogul lekötött ingóságokat királyi közjegyzővel leltároztatták, majd az ipartestület képviselői kijelentették, hogy az ingóságokat a kezesek meghatalmazottjának, mint zálogtartónak átadják, az utóbbi pedig kijelentette, hogy az ingóságokat átveszi s mindezeket a kir. közjegyző okiratban tanúsította. Az ipartestület hivatalos jelentéseiből azonban az tűnik ki, hogy a zálogtartó az ingóságokat a valóságban nem vette a birtokába, hanem azok továbbra is az ipartestület birtokában és használatában maradtak. Az ingóságoknak kir. közjegyző közbenjöttével végrehajtott átadása ezek szerint csak jelképes átadás volt, azonban olyan jelképes átadás, amely az ingóságok felett dologi jogi hatályú rendelkezési jogot nem biztosított a kezeseknek, mert a zálogbaadás ilyen módja mellett a zálogtárgyak továbbra is a tulajdonos ipartestület használatában és rendelkezése alatt